A magyar kormány már elfogadta a vereségét az Eurostattal szembeni elszámolási vitában, tehát az Eximbankot, az MNB-alapítványokat és a garanciaalapokat is állami intézménynek kell majd számítani, ami így az államadósság megugrásával is jár majd, de a G7.hu úgy tudja, hogy a kormány elérte, hogy csak a választások után kelljen átírni a számokat.
Az ügy előzménye, hogy a magyar statisztikai hatóságok – a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank – eligazítást kértek az Eximbank elszámolásának ügyében azok után, hogy az Eurostat azt mondta, szerinte az államháztartáson belül kell elszámolni a pénzintézetet. A tét nem kicsi, ugyanis ha az Eximbankot valóban az államháztartáson belül számolják el, szintet ugrik az államadósság.
A statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottság (CMFB) korábban már az Eurostatnak adott igazat a magyar hatóságokkal szemben. A legutóbbi EDP-jelentésben, amiben a magyar hatóságok részletesen beszámolnak az európai statisztikusoknak a magyar államháztartási adatok és az államadósság alakulásáról, a garanciaalapokat ezért például már át is sorolták a magyar szervek, ami miatt a 2015-ös deficit 169 milliárd forinttal meg is emelkedett.
Az EDP-jelentést évente kétszer kell leadni, szeptemberben és márciusban. A jelentések leadását követően három hete van az Eurostatnak, hogy jelezze, ha valami nincs rendben. A szeptemberi esetében hétfőn járt le a három hét,
Ha az Eurostat a következő jelentés leadását követően át akarja majd soroltatni az Eximbankot, akkor arra már a választások után fognak tudni sort keríteni, ugyanis a tavaszi konzultációs időszaknak ugyanis várhatóan 2018. április 23-án lesz vége, a választásokat pedig április 8-án tartják.
Bár az Eximbank elvileg az exportáló-importáló vállalatokat lenne hivatott okosan segíteni, de az utóbbi időben számos olyan projektet pénzeltek, ami alapján az Eurostat inkább állami kereskedelmi banknak tekintené a pénzintézetet. Ilyesmi projektek volt például, hogy
Az Eximbank ezek miatt jelentős adósságot halmozott fel az utóbbi időbe, így az átsorolás után G7.hu számításai alapján a 2016-os 74,1 százalékos GDP-arányos államadósság például nagyjából 2 százalékkal ugrana meg. 2010-hez képest 6 százalékos államadósságcsökkentés helyett így csak 4 százalékossal lehetne kampányolni, ha a választások előtt kellene módosítani a számokat.
Az MNB-alapítványok átminősítése szintén tovább rontaná a 2016-os adatot. A lap úgy tudja, hogy az alapítványok esetében a kormány azzal érvel, hogy az alapítványok valójában a háztartásokat segítő nonprofit szektorba tartoznak, és igazából az MNB-nek semmi köze hozzájuk. Ez azért tűnik gyenge érvnek, mert az alapító okiratok alapján az alapítványok vezetőit a jegybank jelöli ki.
Az átminősítés azért se jönne jól az MNB-nek, mert így az alapítványok állampapír-vásárlása egyértelmű monetáris finanszírozásnak számítana, amit az uniós szabályok tiltanak, emiatt pedig kötelezettségszegési eljárás indulhat a jegybank ellen.
A államadósság megugrása esetén az ún. egyhuszados szabályt is megsértené Magyarország. Ennek az a lényege, hogy az államadósság 60 százalék feletti részének minden évben az 1/20-ával csökkennie kellene, pontosabban három év átlagában meg kell lennie az egyhuszados csökkenésnek. Az Eximbank átminősítése esetén ez már nem lenne meg, így emiatt is eljárás indulhat az ország ellen.