A 2016-ban Panama-iratok néven elhíresült kiszivárgott adathalmaz alapjaiban rengette meg a világpolitikát, az offshore-bili annyira kiborult, hogy államfő is mondott le miatta. Most megérkezett a folyatás, a szigetországok adatain alapuló Paradise-iratok, amiben szintén a híres emberek, fontos politikusok, gigacégek, és különböző államok offshore-költései szivárogtak ki.
Tizenkilenc offshore-cég adatainak segítségével megint hatalmas mennyiségű adat szivárgott ki: a Paradise-iratokat a német Süddeutsche Zeitung napilap szerezte meg, feldolgozásukban pedig az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) szervezet is részt vett, a Guardian, a BBC, és a New York Times bevonásával. A magyar szálat a Direkt36 fejtette fel. A Guardian azt ígéri, hogy egész következő héten ezzel fognak foglalkozni, érdekes lesz ez a pár nap a világ politikai elitjének.
A több, mint 13 millió kiszivárgott fájlból legalább 6 millió egy Appleby nevű jogi cégtől származik.
A Direkt36 segítségével nem kell átnyálazni a kiszivárgott több, mint 13 millió kiszivárgott dokumentumot, ők is megszerezték a helyi érdekeltségű adatokat. A portál 444-en megjelent cikke szerint az Orbán Viktorral személyesen is jó viszonyt ápoló Nagy István svájci nagykövet tisztséget viselt egy cégben, amely az egyik leggazdagabb európai nemesi családhoz kötődik. Kiderült, hogy az OTP és az MKB egy offshore szolgáltatócéghez fordult jogi tanácsért egy ügyvéden keresztül egy Seychelles-szigeteken zajló, és Demján Sándor érdekeltségébe tartozó, ingatlanfejlesztési projekttel kapcsolatban, az állami tulajdonú Eximbank az egyik projektjéhez egy magyar ügyvédi irodán keresztül adott megbízást ugyanennek az offshore szolgáltató cégnek. Andy Vajna filmbiztosnak is volt két különböző, azóta már megszüntetett offshore-érdekeltsége, illetve az iratok említést tesznek Soros György offshore-cégeiről is.
Kiderült, hogy Erzsébet királynő is érintett az offshore-botrányban, a Duchy of Lancaster nevű trónörökösi birtok segítségével olyan üzletekbe fektetett be, mint a Threshers vagy a BrightHouse nevű bolthálózatok, az utóbbit a Guardian szerint többször is kritizálták, amiért erősen kihasználnak szegény családokat. (A BrightHouse lényege, hogy túlárazott termékeket lehet náluk venni részletekben, de 2017-ben megbüntették őket, mert akkor is fizetni kellett nekik, amikor a vevő egy hónap után nem kérte a terméket.) A Duchy of Lancastert 1939-ben alapították, azzal a szándékkal, hogy a trónnak legyen másfajta bevétele is.
A birtoknál a Guardian megkeresésére közölték, hogy nem tudták, hogy már 12 éve pénzelik a BrightHouse-t, és azt sem árulták el, hogy mekkora volt az az általuk érkező tőkeinjekció 2005-ben, amivel párhuzamosan felment a cég ázsiója. A Paradise-iratok szerint 7,5 millió fontot utaltak a cégeknek a Dover Street VI Cayman Fund LP nevű offshore-cégen keresztül, az iratokban ugyan csak egy tranzakció szerepel ezzel a céggel kapcsolatosan, de az ott szereplő adó nem több, mint 0,4 százalék.
A kiszivárgott papírok szerint Donald Trump amerikai elnök belső köre mind érintett. Gary Cohn gazdasági tanácsadó 2002 és 2006 között a Goldman Sachs nevében 22 különböző offshore-cégnek volt vezérigazgatója. Rex Tillerson külügyminiszter szintén igazgatója volt egy offshore-cégnek (Marib Upstream Services Company), amit egy közel-keleti, botrányos felvásárlásra használtak fel. A cég az ExxonMobillal ált kapcsolatban, ennek később Tillerson volt a vezérigazgatója, de az offshore-ozás idején még csak a jemeni érdekeltség vezetője volt. A Guardian szerint amikor Jemen államosította volna az olajtermelést az országban, kipaterolták az ExxonMobilt és a Hunt Oilt (az utóbbi Tillerson jóbarátjának cége), amik viszont pert indítottak, de az idei döntés szerint az ország megtarthatta a mezőket.
Az amerikai pénzügyminiszter Steven Mnuchin offshore-cégen keresztül adott bérbe luxusrepülőket olyan cégeknek és üzletembereknek, pont azért, hogy kikerüljék a kőkemény adózást. Az egyik bérlője Shaher Abdulhak Besher volt, akinek a fiát éppen Londonban kőrözik feltételezett gyilkosság és nemi erőszak miatt. Mnuchin neve nem szerepel a kiszivárgott adatok között, de a CIT Bank - aminek a férfi volt az igazgatóhelyettese akkoriban - neve igen.
Ugyanígy érintett a botrányban Randal Quarles, Trump bankfelügyelője (egy olyan bank ügyletei között tűnik fel a neve, amit jelenleg is vizsgálnak az amerikai hatóságok adócsalás miatt), Jon Huntsman orosz nagykövet (egy 1999-es alapítású offshore-cégnél), Kenneth Juster indiai nagykövet, Carl Icahn tanácsadó, Tom Barrack beiktatási igazgató, Jay Clayton, az értékpapír- és tőzsdefelügyelet elnöke, és Ben Carson otthonteremtési miniszter is.
A legsúlyosabb eset azonban Wilbur Ross nevéhez fűződik, az amerikai kereskedelmi miniszter nevét és a Putyin-család között gyakorlatilag egy egyenes vonallal össze lehet kötni. Ross tulajdonos egy szállítócégben, a Navigatorban, ami partnerségben áll a Sibur nevű orosz céggel. Aminek résztulajdonosa Putyin orosz elnök veje. Ross még mindig birtokol egy százalékot a Navigatorból, annak ellenére, hogy Trump elnök lett. A Guardian szerint a Navigator egyre erősebb üzleti kapcsolatba lépett 2014-ben a Siburral, akkor, amikor az EU és az Egyesült Államok szankciókat hozott Oroszország ellen. Mindez akkor derült ki, amikor az FBI éppen arról vizsgálódik, hogy befolyásolták-e az oroszok Trump megválasztását, és az amerikai elnök emberei többek között hamisan tanúztak.
A Guardian szerint az iratokban bizonyíték található arra, hogy Putyin érdekeltségei befektettek a Facebookba és a Twitterbe, ráadásul Trump vejének, Jared Kushnernek egyik üzleti partnerén keresztül. A befektetéseket Jurij Milner orosz milliárdos kezdeményezte. A Facebook és a Twitter nem tudta, hogy a befektetés az orosz kézben lévő VTB nevű banktól érkezett, ami az állami tulajdonban lévő Gazprom egyik leányvállalata.
Az adatok szerint a VTB 191 millió dollárt fektetett be a Twitterbe. Ugyanebben az időben a Gazprom alapított egy Kanton nevű offshore-céget, ami egy olyan céget pénzelt, ahova egy milliárd dollárnyi Facebook-részvény került, nagyjából 2011 körül. Ezek mellett Milner befektetett Kushner startupjába is, bár az orosz milliárdos tagadja, hogy bármilyen politikai célja lenne ezzel.
Justin Trudea kanadai miniszterelnök egyik legközelebbi tanácsadója, Stephen Bronfman is hatalmas összegeket mozgatott offshore-cégekbe. Ráadásul nagy volt a pénzmozgás Bronfman és egy volt kanadai szenátor a Trudeau-vezette liberális párt egyik nagyágyújának számító Leo Kolber között. Trudeau neve már a Panama-iratoknál is felmerült, akkor a családjának offshore-cégét kritizálták.
Az orosz topmilliárdos, Aliser Uszmanov még nagyjából 10 éve döntötte el, hogy bevásárolja magát az Arsenalba. Most az iratokból kiderült, hogy Uszmanov ezt egy Man-szigeti jogi tanácsadócégen az Appleby-n keresztül tette, így szerzett meg a csapatban nagyjából 30 százalékot. Az Appleby neve akkor is felmerült, amikor kilenc évvel később Farhad Moshiri - Uszmanov üzlettársa - az Evertonba vásárolta be magát. Az angol Premier League elvileg tiltja azt, hogy egy embernek két különböző csapatban legyen tulajdonosi része (egészen pontosan: ha valaki 10 százalékot birtokol egy csapatból, az egy százalékot sem birtokolhat egy másikból), de arra egyelőre nincsenek szabályok, hogy üzlettársak minek számítanak. Moshiri ugyanis az USM nevű holdingcég igazgatója, az USM-nek pedig Uszmanov a tulajdonosa. A két csapat tulajdonosi struktúrája rettenetesen szövevényes, és nehéz megmondani, hogy melyik érdekeltség hol ér véget, és hol kezdődik a másik.
Egészen bizarr részlet az iratokban, hogy a U2 frontembere valami miatt egy máltai cégen keresztül vásárolta be magát egy litván kisváros plázájába. Paul Hewson néven szerepel a nyilvántartásban, mint az utenai Aušra (litvánul "hajnal" ) pláza tulajdonosa a Nude Estates nevű cégével. A felvásárlás után, 2012-ben a tulajdonjog átkerült a Guernsey-ben bejegyzett Nude Estates 1 nevű céghez. Máltán 5 százalék az adó a nyereség után, az Egyesült Királysághoz tartozó Guersney-ben pedig nem is kell adót fizetni, kivéve, ha a nyereséget visszaviszik a királyságba vagy Írországba.
A világ egyik legnagyobb bányászati cégének számító Glencore - aminek a részvényei rögtön megemelkedtek Trump megválasztása után - 45 millió dollár kölcsönt adott Dan Gertler izraeli üzletembernek, miután sikerült elintéznie, hogy a cég bányászhasson a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Gertler régóta kavar a régióban, 2001-ben az ENSZ indított vizsgálatot ellene, miután állítólag 20 millió dollárt adott az ország elnökének, hogy vásároljon fegyvert a felkelők ellen, cserébe pedig azt kérte, hogy monopóliumot kapjon az országból kinyert gyémántokra. Egy 2013-as jelentés szerint Gertler tevékenysége 1,3 milliárd dollár bevételtől fosztotta meg az országot. Egyes információk szerint többekkel együtt 100 millió dollárnyi kenőpénzt osztott szét, hogy bányászati lehetőségekhez jusson a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Hogy pontosan mi is az az offshore-ozás, és miért jó? Ebből a korábbi cikkünkből kiderül.
Borítókép: Shutterstock.