Hétfő reggel megkezdődött D. Sándorné, ismertebb nevén Bróker Marcsi pere a Szolnoki Törvényszéken. A Kun-Mediátor Kft. szinte egész Karcagot átverő, majd Belize-be menekülő vezetője ellen sikkasztás, csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és számviteli rend megsértése a vád. A per első napján a vádlott vallomás helyett felolvasott egy, az ügyészség munkáját kritizáló nyilatkozatot, kitartott ártatlansága mellett, és azt mondta: ha minden tényt figyelembe vennénk a per során, kiderülne, hogy ő nem olyan rossz ember.
Nézzük a Marcsikát! Nem néz ki rosszul!
– így fogadta két idős karcagi nő a vádlottat a szolnoki bíróság folyosóján. Az asszonyok állításuk szerint a Kun-Mediátor károsultjai, aki azt mondták, szerintük Karcagon mindenki – beleértve a város parlamenti képviselőit és vezetőit is – tudta, hogy „mit csinál a Marcsi”, mégsem tettek semmit. A tárgyaláson az ügy 767 sértettje közül csak a két hölgy jelent meg, és az az ügyvéd, aki a sértettek egy részét képviseli. Ha személyesen a többiek nem is voltak jelen a tárgyaláson, említés szintjén azért megjelentek,
A sértettek kára 200 ezertől 200 millió forintig terjedt. 100 millió forint fölötti vagy akörüli káruk csak keveseknek volt, de többen voltak, akik 50 millió forint körüli vagy 10 és 50 millió közötti összeget vesztettek el, és bár a kisebb károkból volt, ami teljesen megtérült, a vádirat szerint legtöbben csak a pénzük egy kis részét látták viszont.
Ők a piramis szerencsésebb fokán álltak, mert valamennyit még adott nekik Marcsi a másoktól beszedett pénzből, de vannak olyanok is, akiknek semennyi pénze nem térült meg a „befektetéséből”.
Az ügyész a nagyon hosszú névsor előtt röviden elmondta, hogy mit is csinált Marcsika: azt ígérte a karcagiaknak, hogy 18 százalékos hozammal, 2 százalékos díj ellenében befekteti a pénzüket (amire nem volt engedélye), azt viszont leginkább magára és a családjára költötte, míg a „hozamot” újabb bepalizott ügyfelek befizetéseiből állta. Az ügyészség vádirata szerint azonban Marcsi végig tudta, hogy nem tudja majd mindenkinek visszaadni a pénzt, erre sem lehetősége, sem szándéka nem volt.
Ettől függetlenül egy ideig fizetett hozamot (sokszor készpénzben, könyvelés nélkül) , később viszont azt kérte az ügyfelektől, hogy ne vegyék ki a Kun-Mediátorból a pénzüket, hanem azt „fektessék be újra”, sőt, adjanak még több pénzt.
A bíró a per elején elmondta: Marcsi a tárgyalás előtt azt kérvényezte, hogy a perről zárják ki a nyilvánosságot, mert „a média és a politika már eddig is negatív irányba befolyásolta a közvéleményt” az ügyében. A bíró azonban nem tartotta indokoltnak a zárt tárgyalást, így maradhatott a sajtó.
A vád ismertetése és az összes sértett és az őt ért kár felolvasása után D. Sándorné következett, aki közölte: nem kíván új vallomást tenni, de felolvas egy nyilatkozatot a vádhatóság eddigi munkájáról. Marcsi azt mondta, örül, hogy végre ő maga is megszólalhat a saját ügyében, bár eddig őt és az ügyet részleteiben nem ismerő „szakértők”, politikusok és médiumok is úgy beszéltek róla, mintha már most bűnösnek kiáltották volna ki.
„Ennyit az ártatlanság vélelméről” – mondta a vádlott, aki saját bevallása szerint szorongva, idegesen hallgatta végig a vádat.
D. Sándorné azt mondta, hogy ő soha nem akart senkit megkárosítani, a munkáját pedig 25 évig az ügyfelei megelégedésére végezte. A vád viszont szerinte több olyan bizonyítékra és körülményre sincs tekintettel, ami őt jobb színben tüntetné fel a nyilvánosság előtt. Emellett szerinte a vádiratban sok bizonyítékot hiányosan vettek figyelembe, sok helyen pedig a vádak egyszerűen nem megalapozottak a lefoglalt bizonyítékok alapján. Szerinte például nem áll meg az a vád, hogy úgy fizetett volna ki készpénzt az ügyfeleinek, hogy arról ne készült volna a számviteli törvényeknek megfelelő könyvelés, ahogy azt a vád állítja.
Arról is beszélt, hogy a vádiratba nagyjából bemondás alapján került be, kinek mennyivel tartozik illetve mennyit fizetett ki a Kun-Mediátor, sok helyen pedig maguk a sértettek se tudják pontosan megmondani, mikor mennyi pénzt adtak és kaptak vissza.
Pedig szerinte kevesebb pénzt fizettek be és többek kaptak vissza, mint amennyi a vádiratban szerepel, ha pedig erről pontos képe lenne a vádhatóságnak, akkor egészen máshogy ítélnék meg őt, mint most. A vád szerinte nem vett figyelembe minden könyvelési anyagot, a 2015 végi, még el nem könyvelt befizetésekről pedig egyszerűen feltételezi, hogy azt Marcsi elsikkasztotta volna.
A vádlott arról is beszélt, hogy nem érti, a kft.-ben nem is dolgozó családtagjait milyen alapon hallgatták le a nyomozás során. Az eljárásról pedig információkat szivárogtatott ki az ügyészség, arról például, hogy kik a vád egyes tanúi, a sértettek előbb tudtak és beszéltek a lányának, mint ő maga tudta volna.
Marcsi védője is arról beszélt: a vád bizonyos megállapításai, például az, hogy a Kun-Mediátor betéteket gyűjtött volna, hogy nagy hozamot ígért volna az ügyfeleknek vagy hogy ne könyvelt volna le mindent, nem megalapozott, illetve ellentmond bizonyos bizonyítékoknak.
A védelem külön szakértői véleményt készített, a vádlott pedig azt mondta: minden sértett ügyét szeretné megvizsgálni, hogy alaposan védekezhessen, erre viszont időt kér. D. Sándorné közölte: tudomására jutott, hogy a hatóságok három nappal azután tudták, hogy hol van, miután ő elhagyta az országot, ehhez képest nem érti, miért vártak annyit azzal, hogy hazahozzák.
(Borítókép: Bróker Marcsi a Szolnoki Törvényszéken, 2017. november 6-án. Fotó: Csóti Rebeka/Index)