Már majdnem tízmilliárd forintot helyezett ki az állami Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. hazai ötletekbe, illetve startupokba.

A Hiventurestől kapott tájékoztató táblázat alapján korántsem egyedülálló eset, hogy a Hiventures egy korábbi Jeremie-befektető mellé társul második körös befektetőként. Gubiczáék helyzete azonban annyiban kivételes, hogy az összesen nyolc ilyen befektetésből hármat ők kaptak meg, a további öt invesztíción egy-egy tőkealap-kezelő osztozott.

Kihez mehetnek a startupok?

A Hiventures 2017-ben szinte egyeduralkodóvá vált a magyar kockázati tőkés piacon. Idei befektetési aktivitása ugyanis önmagában nagyobb, mint tavaly a piac egészének.

Az nem is lehet kérdés, hogy a Hiventures sok ígéretesen induló, de tőkéjét mára felemésztő magyar cégnek az egyetlen túlélési esélyt jelenti.

Hiszen a komoly külföldi kockázati tőkés cégek nem igazán foglalkoznak az egymillió euró alatti befektetésekkel, de sok magyar társaság csak ennél kisebb összegeket tud értelmesen felhasználni.

igaz a statisztika annyiban csalóka, hogy sokan eleve úgy alakítják meg a cégeiket, hogy az nem is tűnik hazainak, mert a magyar ötletgazda Londonban, Berlinben, vagy éppen Amszterdamban indul el.

Más befektető nem igazán jön szóba. A Jeremie-programok befektetési szakasza kifutott, így ma már a Hiventurs-ön kívül „könnyű” közösségi forrásokat felhasználó hazai kockázati tőkebefektető nem maradt.

Magántőkét befektető magyar piaci cégek ugyan akadnak a terepen, de a tőkére ácsingózók általában szívesebben mennek a nagy állami társasághoz, mert ott közös érdekeltség lelhető fel, a Hiventures is érdekelt ugyanis a sok üzletben, a gyors befektetési döntésekben, mert egyfajta kihelyezési kényszere van.

Könnyű, vagy nehéz partner?

Háttérbeszélgetéseink során valóban visszatérő véleményként találkoztunk azzal, hogy a Hiventurestől kifejezetten könnyű volt pénzt szerezni, mert simán elfogadta a magas értékeltségeket és korábban elképzelhetetlen, százmillió forint feletti összegeket tudott előcsalogatni egy-egy portálra.

A Hiventures maga természetesen nem úgy fogalmaz, hogy csak úgy szórná a pénzt, közleménye szerint alaposan szelektál, 800 átvizsgált projektből csak 102 kapott pozitív döntést idén október 30-ig. A kihelyezéseket védők szerint az azonban egyáltalán nem baj, ha magasak az értékeltségek, mert a Jeremie-időszak egyik rossz gyakorlata volt, hogy rögtön magas részesedést kértek el az alapkezelők, így nem maradt hely a következő körös befektetőnek, és ez az alapítók motivációját is csökkentette.

Ugyanakkor ezzel erősen ellentétes megfogalmazásban azt is hallottuk, hogy a cég a markáns piaci pozíciója révén túlságosan agresszívan tárgyalt. Volt, aki szóvá tette, hogy az alapítók számára hátrányos volt, hogy a Hiventures a többi befektetővel szemben megtérülési elsőbbségeket harcolt ki a szerződésekben. A Hiventuresnél ezt nem cáfolják, de nem értik, hogy ezzel mi a gond, és természetesnek gondolják, hogy a kezelt alap szempontjából a legelőnyösebb dealt próbálja a cég kitárgyalni.

Három szegmens

Kisgergely Kornél, a Hiventures vezérigazgatója elmondta az Indexnek, hogy a Hiventures eddig miként fektetett be a három kategóriában:

• Az inkubációs befektetések ötleteket céloznak meg, amelyekkel korábban nem is foglalkoztak az alapkezelők, így csak a már komoly anyagi háttérrel rendelkezőknek volt nyitott a startupok világa. A Hiventures minden jó ötletet egységesen 91 millió forintra értékel, amihez 9 millió forintot téve, 9 százalékos részesedést kap. Ilyen befektetésből eddig 56-ot támogatott.
• A magvető befektetések már érettebb szakaszú cégek, itt az értékelés egyedi, de jellemzően a Hiventures 50-150 millió forint körüli befektetéssel 30-40 százalékot kap a cégekben, október végéig 25 invesztíció valósult meg.
• Végül a 21 eddig létrejött növekedési befektetés az igazán nagy, a több száz milliós tőkekihelyezések világa.

GB & Partners

Mostani írásunkban nem csak azt próbáltuk megérteni, hogy miként gondolkodik a legújabb állami hátterű befektető, hanem azt is néztük, hogy továbbra is egyfajta kiemelt gondoskodásban részesül-e a GB & Partners, vagyis Boris Mihály és Gubicza Ágoston alapja, amelyik máig érthetetlen módon hatalmas állami mandátumot kapott az Eximbanktól.

Gubicza Ágostonról korábban portrét írtunk, ahogyan a Hiventures indulásáról is volt cikkünk. Külön írásban foglalkoztunk azzal is, hogy mennyire hiányzik a hazai startup-ökoszisztémából az, hogy valódi piaci befektetők vigyenek tovább egy-egy jól induló ötletet, milyen hatásai lehetnek, ha mindig csak az állam validál újra és újra egy-egy fiatal vállalkozást.

Kezdjük a tényekkel!

A Hiventurs, mint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) üzleti csoportjába tartozó invesztor 2017 októberében csatlakozott második körös tőkebefektetőként három GB&Partners cégbe, ezek a Tickething másodlagos jegypiac, a Veddbérbe.hu online bérbeadási piactér és a Toptalq híraggregátor.

A pontos befektetési méreteket ugyan hivatalosan nem tudhatjuk, de ha az értesüléseink helyesek,

A GB & Partners megerősítette, hogy korábban ezek a cégek a Jeremie-programban résztvevő GB & Partnerstől seed (magvető) tőkebefektetés keretében kaptak forrást, ennél a befektetési formánál maximum 46 millió forint lehetett egy-egy tőkeinjekció összege. A GB&Partners szerint mind a három esetben sikeres volt a piacra lépés, a cégek már árbevételt generálnak.

Annak megítélése szubjektív műfaj, hogy egy cég mennyire lehet sikeres a jövőben. Negyven éve még teljesen észszerű mondat volt a következő: „Nem értem, hogy miért szeretne valaki fel-alá járkálni telefonálás közben?”

Aztán a mobiltelefonok, különösen az okos telefonok az egész világgazdaságot átformálták. Így a három Hiventures-befektetésel kapcsolatban értékítéletet mi sem fogalmazunk meg, majd a piac eldönti, hogy az állami befektető jól sáfárkodott-e az adófizetői pénzekkel, de szempontokat tudunk azért adni.

Tickething

Valamennyi befektetésre, így a Ticketing-Change Kft-re is igaz lesz, hogy eddigi lezárt üzleti évében még érdemi árbevételt nem generáló, igaz évi 15-20 millió forintnál többet nem is költő kis cégekről van szó. Adott egy magyar startup-műhely, Bohner Tamás inkubátorháza, a Drukka (drukka.hu). A ház koncepciója nem rossz, a cég startupokat indít, jellemzően olyan Nyugaton már működő ötleteket honosít, amelyekhez befektetőt keres.

Valami ilyen a Tickething is, amely a színház- és koncertjegyeknek épített biztonságos másodlagos piacteret.

Azt nehéz megítélni, hogy ezen a piacon van-e helye egy újabb játékosnak, a szinte teljesen hasonlóan kinéző holland Ticketswap ugyanúgy rendelkezik magyar felülettel, mint a világ legnagyobb másodlagos jegypiaca, a brit Viagogo.

Az általunk megkérdezettek szerint a Tickething praktikus, nagy sikere volt, hogy bekerült a Telenor első európai vállalati akcelerátor programjába is, azt ugyanakkor nehezebb lenne megmondani, hogy az ismert másodlagos jegypiacokhoz képest miben más, miben új.

Egy, a Tickethinget korábban szintén vizsgáló hazai befektető szerint az is gondja a modellnek, hogy egyre több olyan esemény van, nem csak a sport, de a szórakoztatás világában is, ahol a jegyek már névre szólóak, nem átruházhatóak, így a másodlagos piacterek visszaszorulnak.

A projektben mindenesetre sokan bíznak, a GB & Partners mellett ugyanis nem csak az MFB alapja, de az alapító Drukka, a cégvezető Töreky Bence, illetve a Telenor és az általa megjelölt mentor, Oszkó Péter cége is szerzett már tulajdont. A cégben fb-tag Kádár Tamás is, a Szigettől, ez azonban nem jelent a Sziget és a Tickething között valamilyen kizárólagos kapcsolatot.

Az ismert támogatási feltételek (a Jeremie-program csak a fejletlenebb magyar régiókat célozhatta meg) miatt Heves megyében székelő cégnek, a 2016-os forgalma 1 millió forint volt, de az persze még csak az indulás éve volt.

Veddbérbe.hu

A Veddbérbe.hu ötlete is nagyon jó papíron, hiszen miért ne lenne üzleti igény egy praktikus bérbeadási platformra, ahol a bérbeadó lehet cég, vagy magánszemély is, a termék pedig akár autó, flex, drón, kamera, szépségápolási gép, vagy éppen egy Csillagok háborúja jelmez. A baj csak az, hogy a platform egyáltalán nem akar beindulni, már évek óta létezik, de forgalmat még nem generált a lezárt üzleti éveiben.

Mint az érintettek a győri bejegyzésű Vedd Bérbe Kft-ről elmesélték, a tőkebefektetés a népszerűsítéssel segíthet, mert maga a szolgáltatás már kész, biztonságos bérleti környezetet teremt.

Toptalq

Az egri Témaportál Kft. Toptalq elnevezésű oldalának az ötlete és a megvalósítása is klassz, ez ugyanis egy olyan tematikus híraggregátor, amiben akár nagy üzlet is lehetne, elég, ha a hírkereső.hu százmilliós nyereség-termelésére gondolunk.

Az algoritmusnak és a portálnak köszönhetően a látogatók egy felületen olvashatják az összekapcsolódó híreket, függetlenül attól, hogy azok hol jelentek meg és milyen nézőpontot képviselnek.

Aktuális híreket böngészve ugyanakkor a százmilliós befektetés hatalmasnak tűnik, elég ha arra gondolunk, hogy mekkora botrányt váltott ki, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bekérette David Kostelancik amerikai ügyvivőt azért, mert az amerikai külügyminisztérium 2018-ban 187 millió forinttal támogatná a vidéki nyilvánosságot. Ezért az állami invesztícióért senki nem fog bekéretni senkit, természetesen ez nem is politikai célú.

Az alkotók nagyon hisznek benne, rögtönzött és határozottan nem szignifikáns közvélemény-kutatásom alapján azonban bőven van tere a hírverésnek, mert közeli ismerőseim még nem találkoztak a honlappal.

Ki fektet be?

De vajon ki hozza ezeket a döntéseket? A Hiventures kicsiny, alig tíz fős csapattal indult, de mára már nagy, hatvan fős stábot rakott össze. Hivatalosan az MFB Invest a tulajdonos, de a tulajdonosi jogok gyakorlója maga a bank, vagyis az MFB.

A piac szerint az állami kinevezettek mellett a Hiventures több a piacról is jól ismert befektetési szakembert megnyert a munkának (Hradszki László, Szluha Dénes), de forrásaink szerint mission impossible-nek tűnik ennyi jó befektetési ötletet, illetve célpontot találni, így a cégnek egyfajta pénzköltési kényszere van.

Más persze ezt egyáltalán nem érzi lehetetlen küldetésnek.

Tavaly 12 milliárdnyi kockázati tőkebefektetés valósult meg, ami makrogazdasági szempontból kerekítési hiba.

Ezen biztosan lehet javítani, és fontos is lenne, mert a startupokban makrogazdasági szempontból is fontos innovációk jönnek létre. Mi úgy gondoljuk, hogy az eddig alig-alig létező inkubációs befektetések felpörgetésével lehet a startupok számát jelentősen növelni. Így lehet majd ennyi pénzt értelmesen elkölteni” – vélik a Hiventuresél.

Volt, aki lassúnak titulálta a céget, mondván három-négy hónap is eltelik egy befektetési döntés és a pénz folyósítása között és ezt a rohanó startup-világban nehéz tolerálni.

Kisgergely Kornél szerint az ekkora késés ritka, ilyen tempóban nem tudtak volna ennyi befektetést megcsinálni. Ha van csúszás, az jellemzően nem rajtuk, hanem a portfólió-társaságon, vagy a társbefektetőkön múlik, azt ugyanakkor a vezérigazgató is elmesélte, hogy két körös a döntéshozatal és a piaci gyakorlatnak megfelelően alapos az átvilágítás.

A Hiventures céljairól a vezérigazgató elmondta, hogy minden egyes esetben olyan cégekbe fektetnek, amelyek kiugróan magas növekedési potenciállal rendelkeznek, ugyanakkor a műfaj sajátosságából adódóan sok olyan befektetés is lehet, amelyik nem váltja majd be a reményeket. Ha végül a tőkét megőrzi a Hiventures, az már nem lesz rossz eredmény, hiszen a profitcél mellett legalább ugyanolyan fontos az ökoszisztéma szélesítése, hiszen például Észtországban arányaiban tízszer annyi startup működik, mint nálunk.