A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) októberi, illetve decemberi hatállyal megszüntet 14 kereskedőházat (ötöt Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában, illetve Ázsiában, egyet Európában) - írja a 24.hu a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Együtt alelnökének,Hajdu Nórának a közérdekű adatigénylésre adott válasza alapján.

Afrikában megszűnik az Afrika és a Szubharai régió kereskedőháza, illetve a marokkói és a Dél-Afrikai Köztársaságban működő kereskedőház is. A lap próbálta kideríteni, hogy miért zárnak hét kereskedőházból négyet, de az MNKH csak egy Magyar Idők-cikket küldött a kérdésükre, amiben az áll, hogy fennmarad a szudáni kereskedőház, ami a közérdekű adatigénylésre adott válasszal ellentétes információ. Az Átlátszó forrásai a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmény hiányával, zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázták a bezárási hullámot.

Latin-Amerikában szintén hétből négy kereskedőház húzza le a rolót, de a lap szerint itt is van némi ellentmondás a külügy közérdekű adatigénylésre adott válasza és a lap cikke között, mert a Mexikóban levő ICT-központot is a bezáró irodák között említi a minisztérium.

Ázsiában Oroszországban zár be egy kereskedőház (itt több is üzemel), ezen kívül Kuvaitban, Dél-Indiában és Mongóliában zárják be a magyar kereskedőházakat, Európán belül pedig a szerbiai kereskedőházat nem üzemelteti tovább a magyar állam.

A most bezárt vagy heteken belül bezáró kereskedőházak nagyjából másfél évet üzemeltek, és  havonta nagyjából 36 millió forintba kerültek összesen: a most felmondott kereskedőházak részére fizetett szolgáltatási díj havonta 1,3 milliótól (Dél-India) 5,7 millió forintig (Szubszahara régió) terjedt. Ez a nyitás óta nagyjából 600 millió forintnyi közpénzt jelent.

A korábbi évek jelentős vesztesége után azonban tavaly az MNKH 150 milliós nyereséget ért el, de eléggé úgy tűnt, hogy kozmetikázott számokról van szó, erről itt írtunk részletesebben.