A GDP-ben mért gazdasági növekedésünk a harmadik negyedévben is érdemben gyengébb, mint a régiós versenytársainké, igazából csak a szlovákoké rosszabb az eddig megjelent adatok alapján, írja a GKI.
A 3,8 százalékos negyedéves növekedésünkhöz képest a cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, a román pedig közel 9 százalékos, bár utóbbinál ez jelentős egyensúlyromlással járt.
A mi hiánymutatónk messze leginkább az EU-s pénzektől függ, ha küldik a támogatást, akkor fog csökkenni a hiányunk. A pénzforgalmi hiány ugyanis nagy részben az uniós támogatások megelőlegezése miatt már most nagyobb, mint az egész évre tervezett. Egyébként a költségvetésünk is lazább a szomszédainkénál, és a hiányunk lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál. A régióban ennél csak a román adat lesz magasabb. 2017-ben a tagállamok mintegy egyharmadában nem lesz költségvetési hiány egyáltalán.
Az idei éves növekedésünket illetően OECD 3,9 százalékos, az EU 3,7 százalékos, a Moody's 3,5 százalékos, az IMF pedig csak 3,2 százalékos magyar növekedésre számít. Aztán
és 4,3 százalékos növekedésre.
A GKI összefoglalásában a nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.
A beruházások még mindig nem állnak jól, bár jó eséllyel a 20 százalékos beruházási szintet sikerülhet elérni a tavalyi összeomlás után. Ez az esetleg 20 százalék sem túl biztató, „a 20 százalék alatti GDP-hez mért beruházási hányad gyengének számít, ebben az esetben ugyanis még az amortizáció sem jön vissza"- mondta korábban Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Ezt is az állam hajtja, azaz a költségvetési szektor beruházásai sokkal gyorsabban növekedtek, mint az üzleti szektor fejlesztései.
A munkanélküliség augusztus-október időszakban négy százalék volt. Miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent, de a választásokig várhatóan nem csökkentik tovább.
A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10 százalékkal emelkedtek, döntően a minimálbér-emelés hatása ez. A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban.