Maradtak még nyitott kérdések a korkedvezényes nyugdíj helyébe lépő új csomag körül: a felek még nem állapodtak meg az egészségkárosodásnak kitett munkavállalók ellátásának fedezetéről, a korábbi rendszerből fennmaradt töredék idők elismeréséről, valamint az érintettek munka- és pihenőidejének, rekreációjának kérdéséről sem. Az egyeztetés a munkaadók, a munkavállalók és a kormány közt még az idén folytatódik - írja a Magyar Idők.
A szabályozás azokra vonatkozna, akik munkahelyükön fokozott fizikai vagy pszichés hatásoknak vannak kitéve, így egészségi állapotuk, munkavégző képességük az átlagosnál hamarabb romolhat. A gyakorlat szerint a munkáltatónak a jogszabályban foglaltak szerint kockázatértékelést kellene végeznie.
A lap szerint abban konszenzus van, hogy az érintettek munkaideje nem lehet több napi 8, valamint heti 40 óránál, és egészségkárosodás esetén a korábbi munkakörben, változatlan időbeosztásban nem foglalkoztathatják a munkavállalót. A szakszervezetek munkaközi szüneteket, pótszabadságot és rekreációs lehetőségeket javasolnak az érintett dolgozók számára, de ezt a munkaadók szakmailag nem tartják megalapozottnak.
A finanszírozást illetően a felek egyetértenek abban, hogy egy külön kassza létrehozásából kellene fedezni az érintett munkavállalók ellátását, beleértve az egészségügyi ellátásukat, az egészségkárosodás miatt munkanélkülivé válók keresetkiegészítését, átképzésük költségeit, a tovább nem foglalkoztathatóknál pedig a jövedelempótlást.
A szakszervezetek ennek fedezetét állami biztosítási alap létrehozásával tartják elképzelhetőnek úgy, hogy csak az érintett munkaadóknak kelljen hozzájárulást fizetniük. A munkaadói érdekképviseletek ugyanakkor egy kockázatkezelési elven működő üzleti biztosító felállítását szeretnék, állami garanciavállalás mellett. A rendszerhez a munkaadókat terhelő, jelenleg is fizetendő kötelező járulékok egy része nyújthatna fedezetet.