Emelkedik a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet az év végi ünnepek előtt; az éves virsli forgalomnak átlagosan 12-15 százalékát értékesítik decemberben az üzletek, de nagyobb a forgalma a szalámiknak és egyes füstölt húskészítményeknek is, közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke az MTI-vel.

Éder Tamás szerint ugyan az idei egész évre vonatkozó forgalmi adatokkal még nem rendelkeznek, de az elmúlt években a húskészítmények fogyasztása stabilizálódott. A húskészítmények között a legnagyobb részesedéssel a virsli kategória bír, amelyet a párizsi és a száraz kolbász követ. A virslik esetében folyamatosan nő az előrecsomagolt termékek részesedése a csemegepultos virslikhez képest. Utóbbiak aránya ma már csak 20 százalék körül van.

Augusztusban változott a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó szabályozása, amelynek hatására néhány termék esetében a kötelező hústartalom növekedése miatt az önköltségek és így a fogyasztói árak is növekedtek, mondta. Több terméknél a fogyasztói árak növekedése lényegesen elmaradt az önköltségek növekedésétől, ami a gyártók eredménytermelő képességét negatívan befolyásolta.

Ezzel párhuzamosan egyes gyártók nem változtattak a termékek összetételén, inkább átnevezték azokat, így néhány, korábban virslinek, szaláminak, párizsinak nevezett termék került a polcokra "rúd", "pálcika", "szelet" és egyéb fantázianeveken. Mindezek miatt az idei évi forgalmakat az egyes termékkategóriákon belül nehéz összehasonlítani a megelőző évekkel, magyarázta.

Éder szerint a Hússzövetség a Európai Unión (EU) belüli szabad árumozgás miatt megbízható adatokkal nem rendelkezik a húskészítmény importról. Az élelmiszerkönyv változása befolyásolta a piaci helyzetet, az import termékek esetében nehezebb a jogszabályi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése a belföldön gyártott termékekhez képest. Ezért a magyar gyártók attól tartanak, hogy a szigorú szabályozásnak nem teljesen megfelelő, ám olcsóbb importtermékek kerülnek a polcokra olyan termékneveken, amely neveket a magyar gyártók nem használhatnak ugyanolyan összetételű termékekre.

Virslinek csak az a húskészítmény nevezhető, amelynek hústartalma legalább 51 százalék felett van, mechanikailag szeparált hústartalma legfeljebb 10 százalék.