Hónapok óta aranylázban tartja a pénz- és techvilágot, de a valódi értékét még mindig csak találgatják a bitcoinnak és más kriptopénzeknek. A Morgan Stanley a napokban nullára árazta, de vannak, akik szerint négymilliót is érhet: a jelek szerint 2018-ban is a virtuális pénzek lesznek a legérdekesebb és legkiszámíthatatlanabb befektetési termékek vagy pénzügyi rendszerek vagy fizetőeszközök vagy valamik.
Bárhova is tartson a történet, az utóbbi hónapok (és egész 2017) legnagyobb pénzügyi sztorija mindenképpen a bitcoin és az ahhoz hasonló kriptopénzek berobbanása. Bár a bitcoin már közel egy évtizede létezik, és árfolyama már korábban is hajlamos volt hatalmasakat ugrálni, amit az utóbbi pár hónapban bemutatott, arra alig van példa az egyetemes gazdaságtörténetben: hat éve még egy dollárt ért, 2017 elején nagyságrendileg ezret, a múlt héten már húszezret, aztán 11 ezerig esett, mostanra viszont 15-16 ezer dolláros szintre erősödött vissza.
A jelek szerint az árfolyammozgásokat jelenleg leginkább a spekuláció és az aranylázat idéző csordaszellem hajtja. Viszont pont ezért egyre többen próbálkoznak belőni azt, hogy vajon mennyi lehet a bitcoin és más kriptovaluták reális értéke, vagy egyáltalán milyen fogódzkodók alapján lehet elkezdeni megválaszolni ezt a kérdést.
Ahogy korábbi, a témát részletesen bemutató cikkünkben is írtuk, ez nem könnyű dolog, mert a bitcoin mögött nem nagyon vannak olyan reálgazdasági mutatók, amelyek alapján bármit is biztosan lehetne állítani róla. Ez azonban nem tántorította el a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a Morgan Stanley elemzőcsoportját attól, hogy megpróbálják megfejteni a dolgot.
Mondjuk sokra ők sem jutottak, bár ettől még érdekes, hogy mit gondol korunk legspekulatívabb pénzügyi innovációjáról a spekuláció egyik legfőbb nemzetközi központja. Főleg, hogy
A bitcoin értékével kapcsolatban három nagyobb narratíva kering: egyrészt próbálják használni mint fizetési eszközt, bár ez nehezen megy; másrészt ott az eredeti célja, ami az lenne, hogy egy, a mai fizikai valutákat leváltó, decentralizált online fizetési rendszerré váljon; a harmadik, hogy jelenlegi formájában valamiféle digitális arany, amit értéktartásra vesznek befektetők.
A befektetési bank elemzése végigveszi, hogy ezek az érvek mennyire felelnek meg a valóságnak, illetve hogy ezek alapján miért nehéz meghatározni a bitcoin értékét:
Ha pedig “nagyjából senki nem fogadja el a fizetési technológiát, akkor az értéke nulla” - áll a Business Insider által ismertetett elemzésben.
Ezzel szemben persze gyakori ellenérv a különböző online fórumokon, hogy hagyományos devizára, például dollárra relatíve könnyen be lehet váltani a bitcoint, ami igaz is, még ha valójában az ezzel foglalkozó bitcoin-tőzsdéken ezt elég magas illeték és kezelési költség mellett lehet csak megtenni.
Ugyanakkor ez az érvelés végső soron pont a bitcoin értelmét ássa alá, hiszen a kriptopénz értelme pont az lenne, hogy felváltsa a dollárt mint valutát és mint fizetési rendszert, nem az, hogy az emberek dollárra váltsák.
Valójában pont ez a bitcoint nagy önellentmondása: ahhoz, hogy valóban lehessen fizetésre használni, stabil(abb) árfolyam kellene. Viszont az, hogy ennyi befektető ráugrott az utóbbi időben, elképesztően megrángatta az árfolyamot. A hevesen ugráló, és hosszú távon felfelé tendáló árfolyam kitűnő terep a befektetőknek, akik spekulálni akarnak, esetleg diverzifikálnák a kitettségeiket. Ugyanakkor ezzel pont a bitcoin eredeti célját, azaz bitcoin mint fizetési rendszer életképességét ássák alá. Amivel megkérdőjelezik a bitcoin értelmét.
Ennek ellenére bőven vannak bitcoin-optimisták még a piacon, ahogy az árfolyamból is kiderül. Egy gyakori érv az utóbbi napok őrült árfolyammozgásaival kapcsolatban, hogy egyrészt a bitcoinra eleve jellemzőek az ilyenek, másrészt karácsonykor különösen ingatag a piac, hiszen mostanában sokan eladták bitcoin-befektetéseik egy részét, hogy elverjék az ünnep oltárán. A karácsonyi pénzkivétel minden évben lezajlik a piacon.
Aztán ott vannak a hiperoptimisták, akik a Morgan Stanleyvel szögesen ellentétes állásponton vannak. Szerintük a bitcoin képes az összes létező potenciális szerepét egyszerre betölteni: globális, decentralizált bankrendszer, közvetlen (peer-to-peer) fizetési rendszer és elszámolási rendszer, az aranyhoz hasonló befektetési eszköz, és egy digitális fizetőeszköz egyben. Egyesek ezen érvek mentén odáig mennek, hogy akár 4 milliót is érhet a bitcoin: ahogy többen szállnak be, úgy nemcsak az árfolyama nő, hanem a használati értéke is; emiatt pedig minél többen használják, úgy nő a valós értéke is, és úgy tudja egyre jobban betölteni a fenti funkciókat.
De népszerű narrativa az is, hogy a bitcoin elsősorban annak köszönheti népszerűségét a befektetők között, hogy ez volt az első és a legszélesebb körben ismert kriptovaluta. Valójában azonban vannak, illetve készülnek ennél jobb konstrukciók, amelyek kijavíthatják a bitcoin hibáit: a nagyon szűkös pénzkinálatot, az elszámolások lassúságát és a rendszer alacsony kapacitását, stb. Ilyen lehet például az okosszerződéseket is lehetővé tevő ethereum, amiről korábban részletesen is írtunk.
A technológia maga tehát nagyon is hasznos és jó, és vélhetően hosszú ideig velünk marad. Ezt jelzi az is, hogy egyébként a hagyományos pénzvilág, tehát a bankok is rengeteg pénzt ölnek a bitcoin mögött lévő blokklánc technológiába, hogy létrehozzák saját blokklánc-rendszereiket. Azonban ahhoz, hogy a mainál jobb virtuális pénzek jöjjenek létre, először össze kell omlania a jelenleg irreális várakozásokon alapuló befektetői aranyláz miatt felpumpált bitcoinnak.
Egyelőre viszont még tart az aranyláz, és a nagybefektetők is egyre több pénzt tesznek a kriptovaluta-piacba. Bár azt ők is elismerik, hogy nem igazán tudják, mennyit is érhet valójában a befektetősük. A forgalomban lévő bitcoinmennyiség nagy részét birtokló régi motorosok pedig a jelek szerint továbbra is ülnek a pénzen (kifinomult szakszóval: HODL, ami a hold, azaz a tartás elírásából eredeztethető), azaz a befektetők és a bitcoinban valóban hívők kitartanak, még ha valójában egymással ellentétes célokat is kergetnek.