Csökkent Magyarország külkereskedelmi többlete az elmúlt időszakban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön publikált elemzéséből. A romló adathoz hozzájárult az áruegyenleg nagyobb és a szolgáltatásegyenleg kisebb mértékű csökkenése, valamint a nyersanyagok áremelkedésével a cserearányok romlása 2017 második negyedévétől. 

A folyó fizetési mérleg többlete a 2016-os történelmi csúcsról az elmúlt negyedévekben fokozatosan, összesen mintegy 2 százalékponttal csökkent. Bár az áruegyenleg már 2016 második felében mérséklődött, a szolgáltatásegyenleg bővülése egészen 2017 első negyedévéig tudta ellensúlyozni ezt. 2017 második negyedévétől azonban már a szolgáltatásegyenleg mérséklődése is a nettó export csökkenésének irányába hatott, ami felgyorsította a folyó fizetési mérleg többlet csökkenését.

Az export növekedését 2017 folyamán is támogatta a külső kereslet növekedése, ugyanakkor a gyorsuló ütemben emelkedő áruimport a második negyedévtől már meghaladta az áruexport bővülését. Az áruegyenleg csökkenése az energiahordozók kisebb csökkenése mellett elsősorban a nettó gépexport mérséklődéséhez, ezen belül is a gépimport nagyobb emelkedéséhez köthető.

Korábban leginkább a közúti járművek nettó exportja, vagyis a magyar autógyártás támogatta a gépexport többletét, ugyanakkor 2016 negyedik negyedévében a közúti járművek importjának bővüléséhez köthetően a nettó gépexport 2013 óta tartó stabil növekedése megállt, majd 2017-ben fokozatosan mérséklődött. A közúti járművek exportja a 2015-2016-os GDP-arányos 7 százalékos szinthez képest 2017 harmadik negyedévében 6,2 százalékra csökkent. A gépimport növekedésének gyorsulása részben a beruházásra szolgáló gépek importjának növekedéséből származik.

A pénzügyi mérleg alapján számított külső finanszírozási képesség a GDP 3,2 százalékára mérséklődött a harmadik negyedévben, ami a nettó külső adósság jelentős csökkenése és a nem adósság jellegű források nagyobb beáramlásának eredőjeként alakult ki.

Az elemzés szerint Magyarországhoz hasonlóan valamennyi régiós országban csökkent a nettó finanszírozási képesség az elmúlt negyedévekben, ami részben az áruegyenleg csökkenésével, részben a tőkemérleg visszafogott alakulásával állt összefüggésben.