Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt a kriptodeviza-bányászathoz – közölte a Kommerszant című gazdasági napilap pénteken, írja az MTI.

Az újság úgy értesült, hogy Kolesznyik két kisebb hőerőművet vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól, egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, a másikat, egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy "bányatelepet" kíván létrehozni.

A bányászat nem más, mint  a számítógépünk erőforrásainak az átcsoportosítása a hálózaton . Ezt bonyolult matematikai műveletek végrehajtásához használják, ami hatalmas számítási teljesítményt igényel. A műveletek végrehajtásáért a bányászok fizetést kapnak, mivel a szükséges számításokhoz ők is hozzájárultak. A bányászathoz vagy nagy teljesítményű célhardvereket használnak, vagy – ahogy most is – sok-sok felhasználó gépét vonják be a folyamatba.

A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó bányászati központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb. A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a bányászatba, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is.

Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a bányászatra, ha létrejön majd ennek jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdték a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére azonban nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd.