A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné alapítványok alapításuk óta 2,12 milliárd forinttal, 266,4 milliárd forintról 268,52 milliárd forintra gyarapították vagyonukat – közölte az MTI-vel az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. Igaz, volt már ennél nagyobb is az alapítványok vagyona, 2017. szeptember 30-án például 269,5 milliárd forint volt az összvagyon. Akkor az Optima arról adott hírt, hogy alapításuk óta 3,156 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat az alapítványok, vagyis
A tavaly december 31-i állapot szerint a négy PAllas Athéné alapítvány és az általuk alapított gazdasági társaságok
Az Optima kiemelte: az alapítványok a rájuk bízott vagyont a tevékenységükre vonatkozó szabályozások miatt nem költhetik el, csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel működésük során. A közlemény kiemeli, hogy az alapítványok a 2014-es kezdetek óta több mint 6 milliárd forint értékben 1200-nál is több oktatási, tudományos pályázatot támogattak.
Az MNB 2014-ben hat Pallas Athéné alapítványt hozott létre a fent említett 266,4 milliárd forintos vagyonnak, amelyről az MNB és a Fidesz egészen addig úgy tartotta, hogy nem közpénz (így nem kell olyan átláthatóan bánni vele), amíg az Alkotmánybíróság ki nem mondta: a kormánypárti retorika ellenére ez a pénz nem „veszti el közpénz jellegét”. Ezután az alapítványoknak nyilvánosságra kellett hozniuk, hogy mennyi pénzt fizettek barátok és rokonok, többek között Mészáros Lőrinc vagy Szemerey Tamás cégeinek.
A hat alapítványból először öt lett, amikor a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS) és a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) uniójából létrejött a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány (PADE), majd tavaly novemberben a Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) és a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) egyesült és létrejött a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO).