2006 óta él Magyarországon egy törvény, amely lehetővé teszi, hogy a mindenkori kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítson bizonyos nagy infrastrukturális beruházásokat. Ennek feltétele jelenleg annyi, hogy a beruházás:

• részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,
• részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,
• a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
• részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,
• legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító,
• környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő,
• kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy
• nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó

legyen. Eredetileg a küszöb jóval magasabb volt, 2006-os formájában még az volt a feltétel, hogy a beruházás:

• legalább részben európai uniós támogatásból valósuljon meg,
• vagy legalább részben központi költségvetési támogatásból valósuljon meg, és legalább 5 milliárd forint teljes költségigénye legyen, vagy legalább 1000 új munkahely megteremtését biztosítsa.

Aztán az évek során többszöri módosítással a parlament elérte, hogy már nehezen találni olyan beruházást, amely ne passzolna valamely kategóriába. 

A jogszabályt és annak egyes bővító módosításait még a Gyurcsány-kormány idején fogadta el az országgyűlés, ám nem Gyurcsányék voltak azok, akik igazán kihasználták az általa nyújtott lehetőségeket. Kikértük a Miniszterelnökségtől a 2006 és 2017 közti kiemelt beruházásokat összesítő listát, amelyből kiderül, hogy a második Orbán-kormány alatt lett igazán népszerű intézkedés a kiemelés. Így alakult az elmúlt tíz év során az egyes években kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházások száma:

Mint látható, az MSZP-SZDSZ-kormány célja a törvény meghozatalával nem az volt, hogy tömegesen ráhúzza minden létező fejlesztésre, csak valóban nagyszabású beruházások kerültek ebbe a körbe Gyurcsány és Bajnai regnálása alatt (bár a feltételrendszer tágítása már 2010 előtt megkezdődött). Ilyen volt például a budapesti központi szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó létesítmények felépítése, a 4-es metró építése, megyei hulladékgazdálkodási projektek, vagy a Pécs mint Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó beruházások.

Aztán a kormányváltást követően még el kellett telnie két évnek, hogy a Fidesz-KDNP ráérezzen a dolog ízére, 2012-ben azonban szinte előzmény nélkül megindult a kormányhatározat-dömping, és az év folyamán több mint 700 kiemelt jelentőségűvé nyilvánításról döntöttek. Ez a hatályba lépést követő korábbi évek összes kiemelt beruházásának 21-szerese egyetlen év alatt.

Ez a növekedés nyilván azzal járt, hogy egy rakás olyan beruházás is megkapta a minősítést, amivel kapcsolatban nem az lenne az első dolog, ami az ember eszébe jut, hogy kiemelten fontos a nemzetgazdaság számára, de mivel belepaszírozható volt valamelyik kategóriába, átcsúszhatott. Előfordul, hogy a lóláb is kilóg abban az értelemben, hogy látszik: olyan beruházás kapja meg a plecsnit, amely nem annyira a nemzetgzadaság, inkább egy fontos ember számára kiemelt jelentőségű.

És hogy mire jó mindez? A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőség azzal jár, hogy gyorsabban és egyszerűbben lehet kivitelezni a beruházást, mivel a különféle engedélyezési folyamatok normális határidejét a töredékére csökkenti: a kérelmeket például soron kívül, legfeljebb 42 nap alatt kell elbírálni, az engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására tizenöt nap áll rendelkezésre, hiánypótlási felhívásra pedig csak egy alkalommal kerülhet sor. Emellett a kiemelt beruházások kormánymegbízottat is kapnak, aki eljár a koordinációs feldatokban, ezzel is könnyítve az ügymenetet. 

A grafikonról leolvasható, hogy a kiemelt beruházások elharapódzása nem trendszerű, a 2012-es csúcs után apadásnak indult, majd egy átmeneti 2015-ös mélypont újra fellendülőben van, vélhetően összefüggésben az uniós költségvetési ciklussal: a pénzek lehívásának határideje sürgetőleg hat az eu-s forrásból megvalósuló projektek beindítására, ami magyarázhatja a hirtelen emelkedést 2016-ban majd az ehhez képesti duplázódást tavaly. 

Nyitókép: az úszóvébére épített Duna-aréna (Bődey János/Index)