Bár a kormány belengette, hogy az ÁSZ által súlyos milliókra megbüntetett ellenzéki pártoknak elég a választások után befizetniük a büntetésüket, a kampányban így is jóval nehezebben fognak kijönni a költségvetésükből a pártok, ha óriásplakátokat szeretnének bérelni. Piaci információk alapján úgy tudjuk, hogy a plakátcégek jelentősen megemelték a listaáraikat január elején. Ez persze mindenkit érinteni fog, a reklámozni akaró cégeket, a pártokat és természetesen a Fideszt is, már ha piaci áron vásárolnak hirdetéseket.
Nem arról van szó viszont, hogy a plakátcégek valami nagy összeesküvés részesei és kartellezve úgy döntöttek, hogy jobban megszedik magukat a kampány alatt. Az emelésre azért került sor, mert
Ahogy arról kicsit több, mint egy éve írtunk, a kormány egy 2016 végén benyújtott salátatörvényben megadta a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy a reklámhordozók, vagyis hirdetőoszlopok, utcabútorok és óriásplakát-tartók után adót vethessenek ki 2018 január 1-jétől. A törvény úgy rendelkezik, hogy egy négyzetméter reklámfelület után havi 0-12 000 forint közötti adót vethet ki az önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy egy 12 négyzetméteres óriásplakát után a tulajdonosának egy évben 144 000 forint adót kell fizetnie.
Az önkormányzatok nagy része élt is a lehetőéggel és a maximális, havi 12 000 forintot vetette ki az óriásplakátokra január 1-től. A Magyar Reklámszövetség információi szerint 120-130 település kivetette az építményadót a plakátokra, az önkormányzatok 90 százaléka pedig a maximális összeget írta bele a rendeletébe. Ez a 130 önkormányzat nem tűnik soknak, hiszen 3200 település van Magyarországon, viszont
a külterületi reklámfelületek 85-90 százaléka ezeknek az önkormányzatoknak a területén van, így ezek után mind adózni kell.
Úgy tudjuk, hogy Budapesten például az összes fideszes vezetésű önkormányzat beleírta a helyi adószabályaiba ezt az új adót, és így tett a legtöbb vidéki önkormányzat is.
A cégeknek január 15-ig kellett közölniük az illetékes önkormányzatokkal, hogy az adott településen hány darab reklámhordozójuk van és azok mekkorák. Az ez alapján kiszámított adót pedig két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell majd befizetniük.
Mindez elég jelentős költség a plakátcégeknek, egyes cégek számítása szerint az adó elviheti az éves elérhető árbevétel felét is. A reklámszövetség egy évvel ezelőtt azzal számolt, hogy az adó bevezetése miatt a közterületi reklámpiacon akár 60 százalékkal is emelkedhetnek az árak. Most úgy tűnik, hogy a cégek meg is lépték ezt, és jelentősen drágábban próbálják kiadni a plakáthelyeket. Megkérdeztük az ország több vezető plakátcégét is, hogy emeltek-e árat az idén. Amely cégek válaszoltak a kérdésünkre, azt mondták, hogy
átlagosan 25-50 százalékkal emelték az óriásplakátok listaárát,
az építményadó bevezetésére és a megváltozott "törvényi és piaci környezetre" hivatkozva. Ez persze nem jelenti azt, hogy a plakátok ( a listaárnál általában jóval alacsonyabb) kereskedelmi ára is ennyivel növekszik, mert ez a listaárak alapján egy elég bonyolult számítás eredményeként alakul ki, attól függően, hogy milyen megállapodás van a plakátcég, a reklámokat értékesítő cég és a megrendelő között.
Elképzelhető, hogy egy 50 százalékos listaáremelés 40 százalékos vagy kisebb értékesítési áremelkedést jelent. Még az is elképzelhető, hogy egyes megrendelők azt mondják, hogy nem fizetnek többet a plakátokért. Valamennyivel viszont a plakátcégek szerint muszáj emelniük, mert különben nemhogy nullára nem jönnek ki az új adók plusz egyéb megnövekedett költségek miatt pénzt veszítenek minden egyes kiragasztott plakáttal.
Miközben a plakátcégeknek már le kell adniuk az adataikat az önkormányzatoknak, hogy kiszámolják, mennyit is kell adózniuk márciusban, a Magyar Reklámszövetség szeretné megtámadni az új adó beszedését lehetővé tevő törvényt ott, ahol lehet: az Alkotmánybíróságon és az Európai Bíróságán.
A szervezet szerint ugyanis a törvény, amely lehetővé teszi az építményadó kivetését, elég diszkriminatív. Egyrészt nem vonatkozik semmilyen más reklámmédiumra a közterületi reklámokon kívül, csak a kültéri reklámokra, de még ezen a kategórián belül se mindenkire. Csak az óriásplakátokra és az utcabútorokra vonatkozik, a BKV járműveinek oldalán lévő hirdetésekre például nem. A szövetség köztéri reklámozással foglalkozó OOH (out of home) szakosztálya szerint ez a diszkrimináció pedig a magyar alaptörvényt és az unió alapszerződését is sérti. Persze nem azt szeretnék, hogy akkor a facebookos vagy tévés hirdetéseket is még jobban megadóztassa a kormány, hanem hogy az építményadó kiszabását lehetővé tevő törvényt vonják vissza.
A szövetség mindkét bíróságra beadta az indítványt, viszont kérdés, hogy vizsgálják-e majd egyáltalán, és ha igen, mikor. Az Európai Bíróság ugyanis eléggé le van terhelve, az AB pedig maga válogatja össze, hogy mikor milyen üggyel foglalkozik, így lehet, hogy csak évek múlva, vagy akár soha nem kerül az ügy napirendre, még ha nem is utasítják el az indítványt az alkotmánybírák. Hantosi Bálint, a Reklámszövetség OOH tagozatának elnökségi tagja a reményekről csak azt mondta:
Reméljük, hogy egyszer igazunk lesz, és azt még megérik a cégek"
Az áremelés nyilván a hivatalosan február 17-én induló kampányt is érinti, hiszen nagy valószínűséggel minden párt többet kell, hogy fizessen a plakátjaiért. Már ha hagy valamennyi plakáthelyet a minden másik pártnál nagyobb kampánytámogatással rendelkező, és még a szavazóitól is gyűjtő Fidesz.
Az emelés különösen akkor érintené rosszul a pártokat, hogyha a hivatalos kampányidőszakon kívül szeretnének plakátokat venni, az elég botrányosan és potenciálisan alkotmányellenesen elfogadott Lex Csicska alapján ugyanis kampányidőszakon kívül a pártoknak kötelező listaárat fizetniük a plakáthelyekért, ami, ahogy már fentebb említettük, jóval magasabb, mint amennyiért ténylegesen ki szokták adni a plakáthelyeket a cégek. A hivatalos kampány alatt, vagyis a választások napja előtti 45 nap plakátvásárlásait a kampányokra vonatkozó törvény szabályozza, ez pedig maradt a régiben, vagyis erre az időszakra nem vonatkozik a Lex Csicska.
Igaz, a településkép védelméről szóló törvénybe belepasszírozott módosítás szerint a pártoknak az előző üzleti évben érvényes listaárat kell kifizetniük, tehát szeretnének február 17. előtt plakátolni a pártok, akkor még a januári emelés előtti áron bérelhetnének plakáthelyeket. Viszont a Fidesz a módosítással, úgy tűnik, sikeresen elvette a többi párt kedvét a plakátolgatástól, jelenleg ugyanis alig látni politikai hirdetéseket az utcán. Csak a Momentum gyűjt éppen plakátkampányra, amelyet még a kampányidőszak előtt elindítanának.
A kampányidőszak alatt viszont a már idei, megemelt listaárakból kialakított áron hirdethetik majd magukat és jelöltjeiket a pártok, ami jóval drágább lesz, mint lett volna a kivetett új adó nélkül.