Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak, hogy mire alapozva adott 75 milliárd forint állami támogatást különböző nagyvállalatoknak - erről döntött a Fővárosi Törvényszék csütörtökön a G7 újságírója által indított adatigénylési perben. A nem jogerős döntés alapján a kormány nevében eljáró külügyminisztériumnak ki kell adnia a döntéselőkészítő dokumentumokat, amelyek alapján a kormány odaítélte a támogatást. A kormány szerint viszont a magyar gazdaságot és a magyar nemzet biztonságát kockáztatná, ha nyilvánosságra kerülne, milyen alapon osztották a pénzt a nagyvállalatoknak. A külügyminisztérium szerint 

ellehetetlenülne a beruházás-ösztönzés, Magyarország gazdasága pedig helyrehozhatatlan károkat szenvedne

ha megtudná minden újságolvasó, hogy milyen alapon kapott támogatást mondjuk a Mercedes, a Bosch, vagy a Mészáros Lőrinc cégbirodalmának részét képező Kall Ingredients. 

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletében viszont nem ítélte úgy, hogy sérülne a nemzetbiztonság, ha nyilvánosságra kerülnének a döntés-előkészítés anyagai, amelyek az ítélet szerint közérdekű adatnak minősülnek. 

Ahogy arról már korábban írtunk, a magyar kormány még a nagy multiellenes médiahadjáratok idején is nagyon sok állami támogatást nyújt, különösen a feldolgozóiparban dolgozó, exportorientált multicégeknek még több támogatást is fizetett, mint mondjuk a szocialista kormányok. 2010 és 2017 között 228 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak a nagyvállalatok, leginkább egyedi kormányzati döntések formájában. Ezeket a támogatásokat kvázi a munkahelyteremtés nevében adta a kormány, a korábbi számításunk szerint így az Audinál 2015-ben például közel 16 millió forint közpénz jutott egy új munkahelyre. 

Jutott ilyen beruházás-ösztönzési pénz magyar tulajdonú cégeknek is, kapott például a Béres a Graboplast, vagy a Tisza-TK Projekt Kft. nevű gabonafeldolgozó cég, amely most már Kall Ingredients néven működik, és amelyben a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global is tulajdonos.