Leginkább almalevet, cukrot, aromát, és színezékeket iszunk málnaszörp néven – ez nem annyira meglepő, az már annál inkább, hogy két sajátmárkás termék is a dobogóra került a Tudatos Vásárlók Egyesületének 27 málnaszörpöt vizsgáló tesztjében.
A TVE megnézte a szupermarketben és bioboltokban kapható szörpök gyümölcs- és málnatartalmát, adalékanyagait, csomagolását és származási helyét. Figyelembe vették a szörpök gyümölcs- és ezen belül málnatartalmát; a termék esetleges kockázatot jelentő összetevőit (pl. édesítők, tartósítók, színezékek), a termék gyártásának helyét, visszaváltható csomagolását, illetve, hogy rendelkezik-e bio minősítéssel.
Az eredmények alapján az egyes termékek minősége között jelentős eltéréseket tapasztaltak. Míg a legjobb szörpök málnából, cukorból (és esetleg néhány adalékból) állnak, vannak olyanok is, amelyek csak nyomokban tartalmaznak málnát, és a gyümölcstartalmukat a sokkal olcsóbb alma, ízüket pedig az aromák adják.
Találtak olyan készítményeket is, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt.
A málnamentes, de málnaízű termékekben cukor, aromák és jellemzően biztonságosnak tekinthető színezékek hozzáadásával érik el a kívánt hatást.
Az első három helyezett:
A legalacsonyabb (55-61 százalékos) értéket az a négy termék kapta, amelyek egyáltalán nem tartalmaztak gyümölcsöt, ízüket aromák és édesítőszerek, színüket a jobb esetben bodzalé, máskor azorubin biztosítja. Mivel nem tartalmaznak gyümölcsöt, ezeknek a termékeknek a hivatalos megnevezése nem is málnaszörp, hanem málna ízű szörp, amit mindegyik esetben korrektül tüntettek fel a gyártók. Az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e a név jelentésével – áll a közleményben.
A termékek gyümölcstartalma az esetek felében 30-33 százalékos volt, a prémium termékeknél elérte az 50 százalékot, viszont naivitás lenne azt feltételezni, hogy a málnaszörpben a gyümölcstartalmat a málna jelenti. 24 termék tartalmazott valamilyen gyümölcsöt (nem színezékként), ebből 9 terméknél az alma volt a fő gyümölcs.
A TVE korábbi tesztjeivel ellentétben most megfigyelhető volt, hogy a gyengébb értékelést elérő termékek kizárólag a legolcsóbb kategóriából kerültek ki.
Míg a legjobb szörpök 1.500-2.000 Ft/l, a középkategóriásak már csak 600-800 Ft/l egységáron kaphatók, addig a málnamentes termékek ára mindössze literenként 100 Ft körül van (hasonló ajánlott hígítási arány mellett).
A vizsgált 27 termékből négy szörp kivételével mindegyik tartalmazott valamilyen színezéket, de ez az esetek többségében ezek nem jelentenek kockázatot az egészségre. A gyártók többnyire bodzát, szőlőt vagy akár fekete retket használnak erre a célra. Azonban az egyik legolcsóbb termékben azorubin nevű színezék volt, amely az arra érzékeny fogyasztónál allergiaszerű reakciót válthat ki.
Öt termék tartalmazott Na-benzoát tartósítószert, amely az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. Hat termékben édesítőszerként ciklamátot és aszpartámot használtak, amelyekkel kapcsolatban már felmerültek egészségügyi kockázatok, bár ezek nem egyértelműen bizonyítottak, de érdemes kiváltani a használatukat biztonságosabb anyagokkal.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a környezetvédelmi szempontokat is vizsgálta. Mindössze 8 visszaváltható (betétdíjas) termék volt a vizsgált termékek között, és 13 termék készült Magyarországon, így feltehetőleg kisebb a szállításból adódó ökológiai lábnyomuk.
A termékek közül kettő volt biotermék, ezeknek gyümölcs- és cukortartalma ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik. Ezeknek a szörpöknek az előnye, hogy nem tartalmazhatnak mesterséges adalékanyagokat (tartósító, színezék, édesítő).