A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) ki kell adnia azokat az összefoglaló jelentéseket, amelyeket az OLAF magyarországi koordinációs irodája 2007. január 1. és 2017. február 13. között küldött a kormánynak – döntött első fokon a Fővárosi Törvényszék.

A pert, amelyben még január 11-én született döntés, dr. Szakács László MSZP-s képviselő indította, miután a politikus közérdekű adatigénylésére az NGM nem volt hajlandó kiadni ezeket az anyagokat. Szakács még tavaly februárban kérte ki a jelentéseket, amikor a 4-es metró beruházással kapcsolatos OLAF-jelentésről szóltak a hírek. 

Az OLAF Koordinációs Iroda, az EU csalás elleni hivatalának magyarországi kirendeltsége minden évben készít egy összefoglaló jelentést a magyar kormány részére arról, hogy milyen szabálytalanságok jutottak tudomására abban az évben. Ez az összefoglaló személyes adatokat nem tartalmaz, ezért elvileg nyilvánosságra hozható. A kormány ezzel nem értett egyet, az NGM értelmezése szerint ugyanis ezek döntés megalapozására szolgáló adatok, így nem nyilvánosak.

A bíróság viszont az adatkérőnek adott igazat, így az elsőfokú döntés értelmében az NGM-nek 15 napon belül el kellene küldenie az elmúlt tíz év jelentéseit. Ez persze nem fog megtörténni, hiszen az ítélet nem jogerős, a per majd másodfokon folytatódik. Az MSZP azonban azt reméli, hogy jogerősen is nyer, és utána kiderülhet például, hogy a kormány mióta tud az Elios-ügyről, pontosan mit tud róla, illetve hogy az OLAF milyen egyéb, Magyarországot érintő csalásokat tárt fel, amelyekről a kormány szintén nem szeretne beszélni. (Az ítéletről a Népszava számolt be először.)