Tavaly egyáltalán nem volt szűkmarkú a magyar állam a Fidesz-közeli médiacégeknél elköltött pénzek tekintetében: a 24.hu a KANTAR Media AdexSpot adatbázisa alapján kiszámolta, hogy 2017-ben

• a Figyelőt kiadó, Schmidt Mária tulajdonában lévő K4A Lapkiadó Kft. hirdetési bevételeinek hetven százaléka jött az államtól (1,1 milliárd teljes reklámbevételből 734 millió volt állami pénz),
• a Lokál című bulvárnapilap és a Lokál Extra című bulvárhetilapot kiadó, Habony Árpád tulajdonában lévő Modern Media Group hirdetési bevételinek 66 százalék volt állami pénz (a Lokál esetében 2,3 milliárd forintnyi teljes bevételből 1,2 milliárd jött az államtól, a Lokál Extra esetében 2,9 és 2,2 milliárd ez a két adat),
• a Mediaworks Hungaryn keresztül Mészáros Lőrinc által tulajdonolt Pannon Lapok Társasága (PLT) megyei lapkiadó folyóiratos, azaz nem napilapos hirdetési bevételeinek 52 százaléka folyt be az államtól (a PLT 116 millió forint hirdetési bevételén belül 60 millió forint volt az állami pénz).

A számítás a listaáron kalkulált adat a barterügyleteket, azaz a médiacégek médián belüli hirdetési költéseit nem tartalmazza.

A cikkből kiderül, hogy a Figyelő egyik legnagyobb hirdetője a Miniszerelnökség volt, ami 202 millió forint értékben vásárolhatott reklámhelyet listaáron számítva. Az állami Szerencsejáték Zrt. 89 millió forintot, a Magyar Villamos Művek (MVM) pedig 68 millió forintot hagyhatott a cégnél. A Figyelő esetében nem állnak rendelkezésre hivatalos olvasottsági adatok, így az állami cégek úgy hagynak egy csomó pénzt a lap kiadójánál, hogy nem tudhatják, hogy a reklámjaik pontenciálisan hány embert érnek el.

Ugyanezek a hirdetők a Habonyék cégénél is eléggé aktívak voltak: a Miniszterelnökség 1,5 milliárd, a Szerencsejáték Zrt. 916 millió, az MVM pedig több mint 200 millió forint listaárú hirdetési helyet vásárolt a Modern Media Groupnál.

A cikkből az is kiderül, hogy a Puch László volt MSZP-pénztárnok XXI. Század Média Kft.-je által kiadott Vasárnapi Hírek című hetilapnál is elég sok pénzt költ az állam reklámra, konkrétan a lap bevételeinek 37 százaléka származott állami forrásból.

A teljes hazai folyóiratpiac - amibe a hetilapok és a magazinok is beleszámítanak - összes reklámbevételének 14 százaléka származott közpénzből, 41 milliárdból 5,9 milliárdot tette ki az állami hirdetési bevétel.

A Kantar Media adatbázisa alapján a legnagyobb magyarországi hirdető ezen a piacon a Miniszterelnökség volt, ami 1,8 milliárd forintért hirdetett a folyóiratpiacon. A két legnagyobb magyar kereskedelmi hirdető, a Spar és a Lidl összesen sem hirdetett ennyit (760 és 635 millió forintért reklámoztak tavaly ezen a piacon. A Miniszterelnökséghez hasonlóan nagy hirdetőnek számít a Szerencsejáték Zrt., ami 1,3 milliárdot költött itt reklámokra tavaly.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.