Az MKB Bank értékesítette lakossági nemteljesítő hiteleinek egy részét – értesült az Index.hu. A vevő az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leányvállalata, vagyis a Magyar Követeléskezelő (MKK) Zrt. volt.
Eladott rossz lakossági hiteleiből az MKB. Ez mostanában teljesen bevett üzleti gyakorlat, a bankok végre fellélegezhettek, hosszú idő után lett másodpiaca az NPL-csomagoknak, vagyis a nemteljesítő hiteleknek. A nagy regionális lakossági bankok közül már többen is adtak el ilyen csomagokat Magyarországon is, de a térség más országaiban is.
Az MKB helyzete annyiban kiemelt, hogy különös állami reprivatizációja, az Európai Központi Bank (ECB) által is követett MNB-s szanálási eljárása majd újabb piaci értékesítése miatt extra figyelem hárul a bankra.
Ráadásul, noha először úgy tűnt, hogy piaci vevők (hazai magántőkealap, pénztár, illetve külföldi alap) vásárolták meg a bankot, elég gyorsan politikai kötődéssel is bíró hazai üzletemberek bukkantak fel a tulajdonosi struktúrában, elsősorban Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester köre, illetve Szemerey Tamás, a konkurens NHB tulajdonosa, aki egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére.
Ráadásul azért is lehetett figyelemre érdemes az eleinte csak piaci pletykaként hallott rossz hitel eladás, mert a piacon az terjedt el, hogy a vevő az állami hátterű MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. lehet, amely az MFB-csoportba tartozik.
Kérdéseinkkel megkerestük az érintetteket, vagyis az eladó MKB-t, a vevő MFB-csoportot és az állítólag tanácsadóként közreműködő Deloitte-ot is. Az MKB megerősítette az információinkat, az állami MFB eddig nem reagált, míg a Deloitte jelezte, hogy a tranzakció részleteiről nem adhat felvilágosítást.
„Az MKB környékén sok minden figyelmet érdemel, sok minden gyanús, de higgye el, el ez az üzlet most tényleg piaci volt” - mondta egy bennfentes.
Az MKB hivatalos elmesélése alapján a bank tervszerűen építi le a nemteljesítő hitelállományát, és ez összhangban van az EU által támasztott vállalások teljesítésével is. Mint megtudtuk, „az értékesített portfólió több éves késedelemmel rendelkező, jellemzően jelzáloggal fedezett ügyleteket érintett.
Az értékesítési tender közel egy tucat hazai és nemzetközi hátterű követeléskezelő részvételével zajlott. A tendereljárás szoros eredménnyel zárult, összességében valóban az MKK ajánlata volt a legkedvezőbb. A kedvező vételár mellett az MKK mellett szólt az MKK erős fogyasztóvédelmi tapasztalata és az MNB előírások betartásával kapcsolatos gyakorlata.”
A piacon felmerült, hogy a folyamatot levezénylő, a potenciális vevőket egyenként megkereső Deloitte miképpen lehetett tanácsadó az ügyletben, hiszen egyszerre volt az eladó és a vevő könyvvizsgálója is. Ugyanakkor az MKB úgy vélte, hogy a Deloitte az értékesítési folyamat koordinálását segítette, megbízása így semmilyen szempontból nem volt összeférhetetlen a könyvvizsgálói tevékenységgel.
Bár a piacon pontos összegek keringenek mind az eladott portfólió méretéről, mind a tanácsadó jutalékáról, ezeket a számokat nem tudtuk a felekkel megerősíttetni, mert mint az MKB írta: az értékesítés részletei, így az értékesített hitelállomány vételára üzleti és banktitok.
Többektől megkérdeztük, hogy amennyiben éppen az MKB-val sok szálon összekapcsolódó állam ígéri a legmagasabb árat a rossz portfólióért, az nem tűnik-e a bank újabb állami kisegítésének, a tranzakcióban részt vevő érintetteknek volt azonnali reakciója: „ezt csak az üzletről lemaradt versenytársak terjesztik.” Mivel mi nem versenytárstól hallottunk az ügyletről, annyit hozzátehetünk: nem csak ők.