Reménysugár csillant fel a Buda-Cash-károsultak előtt. Rengeteg egykori ügyfélnek van még követelése, ők alapvetően a felszámolási eljárásban bíznak. Most egy hosszú eljárás végén a bíróság jogerősen is kimondta, hogy a felszámolónak hitelezői értekezletet kell összehívnia. Mindjárt mutatjuk, hogy ennek mi a jelentősége.
A Buda-Cash pórul járt hitelezőinek (javarészt a nagyobb összeggel tőzsdéző ügyfeleknek) valódi rémálom volt az elmúlt három év. Sokan még nem jutottak a pénzükhöz (pontosabban csak részlegesen kapták vissza a tulajdonukat), és közben állandóan titokzatos, de számukra semmiképpen sem pozitív események történtek.
Sokakban merülhetett fel például a következő néhány kérdés:
Ezekre a kérdésekre valóban választ fogunk kapni? Nem biztos, de egy kicsit azért most nőtt ennek az esélye.
A Buda-Cash valaha pénzügyi szervezet volt, a felszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámolási Nonprofit (PSFN) Kft. végzi. Erre egyedül ő jogosult, nem leváltható, valódi kontrollt a munkája felett legfeljebb csak a bíróság és esetleg a hitelezőkből alakított és extra jogosítványokkal rendelkező hitelezői választmány gyakorolhatna, igaz, a PSFN-t leváltani még ők sem tudják.
A Buda-Cash felszámolását elrendelő végzés 2015. március 5-én jelent meg.
Hitelezői választmány azonban azóta sem alakult,
Pedig a hitelezői választmánynak a felszámolási eljárásban tényleg nagyon komoly, a hitelezőket külön-külön meg nem illető, a felszámoló tevékenységét ellenőrző jogosítványai vannak. A BC-károsult hitelezők többször próbáltak már maguk választmányt létrehozni, eleddig sikertelenül.
A választmány késedelmes megalakításának komoly jelentősége van: az adós által kötött szerződések megtámadási lehetőségénél a jogvesztő határidő eltelt, a korábbi felszámolói intézkedések előzetes kontroll lehetősége (költség- és ütemterv, értékesítési eljárások) elmaradtak.
A PSFN eddig nem hívta össze a hitelezők értekezletét. Mint azt korábban az Indexszel is megosztotta a szervezet, úgy vélte, hogy mivel nem tudta még megállapítani, hogy kik is pontosan a hitelezők, ezért nem is tudja összehívni őket. Ám a csődtörvényre hivatkozó hitelezők ezt a választ nem fogadták el, előbb levelet írtak a PSFN-nek, majd 2016 novemberében kifogást nyújtottak be a felszámoló mulasztása miatt a Fővárosi Törvényszéknél.
Elindult egy bírósági eljárás, amit nem pernek, hanem úgynevezett nemperes eljárásnak hívnak. Ennek az a lényege, hogy nincs tárgyalás, hanem iratokból dönt a bíróság.
A csődtörvény szerint a kifogásról a bíróságnak soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül kellett volna döntenie, de az elsőfokú végzés csak hat hónappal később, 2017 májusában született meg. A végzést ráadásul a PSFN megfellebbezte, a Fővárosi Ítélőtábla pedig csak nemrégiben hozta meg a jogerős végzést, amivel a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését helyben hagyta.
A jogerős végzés alapján a PSFN-nek most össze kell először hívnia a hitelezői értekezletet, itt szereznek egymásról tudomást a hitelezők, és itt tudnak maguk közül választmányt alakítani. Három évvel a bukás után a felszámolási folyamatra a választmánynak csekély hatása lesz, mégis nagyon fontos kontrollszerepe lehet.
A PSFN eddig azt mondta a károsultaknak, hogy 16 ezer hitelezővel nem tud egyesével kommunikálni, így inkább közleményeket jelentetett meg. Ám a választmány majd ki tud kérni különböző iratokat, végre kiderülhetnek a legizgalmasabb titkok a Buda-Cash felszámolása körül.
Ráadásul alighanem abban is bíznak a károsultak, hogy mivel a felszámolónak kártérítési felelőssége van a felszámolási folyamat körül, így, ha a hitelezők találnak olyan elemet, amely alapján a felszámolót elő lehet venni, akkor perek is indulhatnak.
Mert kifogás rengeteg van, ami érthető, hiszen sokan futnak a millióik után. Bár az ügy elhúzódása miatt nagyon sokan belefáradtak, lemorzsolódtak, mások szeretnének még valamit kihozni az ügyből.