Március 25-én kezdődik a nyári időszámítás, vasárnap hajnali 2-kor kell 3 órára állítani az órákat; az átállítással áram, egyúttal évi 4-5 milliárd forint takarítható meg – írja az MTI a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közleményére hivatkozva.

A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térnek vissza. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel hét és este tíz óra közötti időszak minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A közlemény szerint a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.

Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és ezáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik - közölte a Mavir.

Az óraátállítás megosztó dolog, a lakosság nagyobb részét zavarja. Magyarországon végül elbukott a legutóbb az eltörlésre irányuló próbálkozás, de az Európai Parlament éppen idén februárban döntött úgy, felülvizsgálják, szükség van-e rá. 

(Borítókép: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary)