Több hatóság is megnyilvánult már a Magyar Nemzet által belengetett gigantikus pénzmosási ügy kapcsán. De mi történik ezekben a napokban az ügy kapcsán hírbe hozott MKB Bankban?
A Magyar Nemzet Online március 26-án arról írt cikket, hogy az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis akár 1300 milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra.
A cikk az ehhez szükséges nagy értékű készpénzfelvételeknél konkrétan is megnevezett egy bankot, az MKB-t, amely előbb közleményben cáfolt, majd egy újabb közleményben azt jelentette be, hogy rágalmazás címén feljelentést is tesz. A pénzügyi szektor szereplői közül a felügyeleti szerepet betöltő Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megszólalt, a jegybank a pénzügyi stabilitásért aggódott.
Banki forrásaink segítségével annak igyekeztünk utánajárni, hogy mennyire lehet reális a bűnszervezetben elkövetett pénzmosásról szóló cikk, illetve mi történik most az ügy kapcsán az MKB-ban.
A bankhoz közeli forrásaink szerint mielőtt bármit is megvizsgálnánk, az MKB szempontjából három eshetőség adódik azonnal.
Mint megtudtuk, összegszerűségében az MKB-nál nem látszik az 1300 milliárd forintot megközelítő készpénzmozgás. Bizonyítani nem tudjuk, mert a bank hivatalos megkeresésünkre banktitokra hivatkozva elhárította a válaszadást, de úgy tudjuk, hogy egy sebtiben elvégzett lekérdezés szerint az elmúlt három évben
az MKB esetében a 40 millió forintot meghaladó készpénzfelvételek összesített értéke 18 milliárd forint volt.
Ez az összeg ugyan két nagyságrenddel kisebb mint az említett 3-4 milliárd euró, de ettől még érdekes lehet, ha F-ék irányába mutat sűrűsödést.
Erről azt hallottuk, hogy az MKB-s készpénzfelvételeket jelenleg elemző banki munkatársak két osztályhoz tartoznak: a bankbiztonság és a pénzmosás elleni csoport, vagyis az AML (Anti Money Laundering)foglalkozik az analízissel.
Mi azt hallottuk, hogy vannak jól azonosítható nagy készpénzfelvevők
Azt azonban nem tudtuk meg, hogy F. P. A. és köre mekkora készpénzfelvevő volt. Azt senki nem jelentette ki konkrétan, hogy egyáltalán ne vett volna fel készpénzt az ő üzleti köre, de azt többen is megerősítették, hogy az MNO cikke előtt még nem került az MKB különleges látókörébe F és hatósági jelzés sem érkezett vele kapcsolatban korábban.
F. egyébként magánszemélyként nem volt MKB-s ügyfél és az is gyanítható, hogy miután érvényes körözés volt ellene már nem jelentkezhetett be személyesen a bankfiókba, ahogy vélhetően állandó cégtársai is visszafogták aktivitásukat.
Ugyanakkor az a rendkívül széles céghálózat, amelyik vélhetően bűncselekményeket követett el, jelentős részben az MKB-nál vezette a számláit. Nem kizárólagosan, mert a cégeknek voltak hazai versenytárs bankoknál és külföldi pénzintézeteknél is számláik.
Meglepő adalék, hogy a cégregiszter alapján a zavaros elkövetői kör F. P. A-ról és családtagjaiból, valamint több izraeli és egy román állampolgárból állt. Több cégnévben is fellelhető volt a „diamond”, vagyis a gyémánt kifejezés.
Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, „az izraeli cégképviselők és a gyémánt a nemzetközi üzleti világban akár természetes kapcsolódást is jelenthetett, hiszen az európai gyémántfőváros Antwerpen jelentős részben ortodox zsidó körök kezén van, ugyanakkor ez a világ semmiképpen nem kapcsolható össze az arab világgal, vagy annak árnyékbankrendszerével, a havalával, mert ott izraeliek biztosan nem üzletelhetnek és egyébként is az arab világban a gyémánt helyett sokkal inkább az arany dívik.”
Az MKB működését jelenleg legalább hárman követik árgus szemmel
Az MKB környezetéből úgy tudjuk, hogy eddig semmilyen jelzés nem érkezett F. P. A-ra és körére, de most elkezdték a bank munkatársai nyilvános cégregiszterek és saját adatbázisaik alapján feltárni ennek a többtucat vállalkozásból álló céges körnek a működését.
Mint megtudtuk, amikor a bank jelzést ad egy ügyfélről a FIU-nak, akkor annak a FIU részéről további kérdésfeltevések, míg a bank szempontjából az ügyféllel történő kapcsolatbontás lehet. Úgy tudjuk, hogy most is ez a cél, az MKB ezt készíti elő a zavaros ügyfélkörrel szemben.
A gyanús, pénzmosásra is lehetőséget adó utalások és készpénzmozgások követéséről azt hallottuk, hogy normál esetben a vizsgálatok inkább koncentrálnak a pénzek beérkezésére, mint azok kiáramlására.
A bejövő pénz már akkor gyanús lehet, ha az számlán és nem készpénz formájában jön. Egyik forrásunk elismerte, hogy amennyiben egy frissen alapított cég számlájára egzotikus helyről (a közismert offshore-paradicsomok mellett ilyen lehet az arab világ is) forintmilliárdok érkeznek, az jellemzően valamilyen pénzmosás elleni jelzést vált ki.
A kiáramlásnál azt vizsgálják, hogy mennyire tekinthető az ügyfél profiljából adódóan szokványosnak a nagy készpénzfelvét.
Az ágazatokról nem sokat tudtunk meg, az MKB például az európai uniós feltételek miatt ingatlanprojektek finanszírozásával most nem foglalkozhat, de belső policyja alapján is vannak kevésbé preferált ágazatok, például a hektikus eredményességű borászatok. A gyémántkereskedelemre nem volt külön szabály, de forrásaink nem tudtak arról, hogy lett volna ilyen ügyfele a banknak.
Arról egyelőre nem tudunk, hogy a több tucat cégből álló gyanús hálózat vállalkozásaira mennyire voltak jellemzőek a nemzetközi utalások és mennyire voltak olyan utalási kapcsolatai F. cégeinek, amelyek során a gyanús cégek uniós pályázaton sikeres vállalkozásokkal kerültek volna kapcsolatba. Ezekre a kérdésekre az MKB bankbiztonságának elkövetkezendő napokban esedékes vizsgálata deríthet fényt.