132 dollárra lőtték be az indulóárat, ehelyett 165,9 dolláron nyitott a svéd Spotify zenemegosztó vállalat a New York-i Értéktőzsdén. A forradalmian új szolgáltatást nyújtó vállalat a börzére is rendhagyó módon érkezett.
A svéd Spotify streaming-alapú zenemegosztó vállalkozásról sok mindent tudtunk a tőzsdei rajt előtt, például azt, hogy
A pozitívumokat üdvözölte, a negatívumokon pedig elegánsan felülemelkedtek az elemzők és a befektetők. Így aztán kedd délután a New York-i tőzsdei csengetés után nem maradt el a siker. A cég tőzsdei debütálása a referenciaárnak megadott 132 dollár felett negyedével, 165,9 dolláron indult el, aztán ugyan kicsit korrigált lefelé, de még így is cikkünk írása idején 20 százalékos pluszban zajlik az adásvétel..
A Spotify és szolgáltatásai iránt szinte egyöntetűen lelkesedtek a tőzsdei bevezetés előtt is az elemzők és a professzionális befektetők, így az már eleve benne volt a levegőben, hogy a bevezetés siker lesz, ám ennek a mértéke alighanem meglepte a piacot.
A klasszikus tőzsdei bevezetéseknél, amikor részvényeladás, vagy tőkeemelés is kíséri a debütálást, a recept a következő. Mindig minden tőzsdére lépő társaság körül legyeskednek a tanácsadók, anagy nyugati befektetési házak, akik úgy próbálja belőni az első árat, hogy a rajtot övező hírek, amelyek akár hónapokig meghatározzák az áremelkedést, pozitívak, vagyis áremelkedésről szólóak legyenek.
Ugyanakkor a korábbi tulajdonosok azért balekok sem szeretnének lenni,
így az ár alatti kiszállást is igyekeznek elkerülni. Érzékeny egyensúlyozás ez, a Spotify esetében azonban minden más volt, nem volt IPO, eladás, tőkeemelés, igaz a cég ennek annyiban meg is ihatta a levét, hogy túlságosan is óvatos volt az árazással.
Ám a tapasztalatok eddig mást mutatnak.
A forgalom és a márkaismertség intenzíven nő. És a cég esélyes arra, hogy elhagyja a Tesla nevével fémjelzett, „szupertrendi, de örökké veszteséges” cégkategóriát.
A Spotify ugyanis sokkal jobban vigyáz a költségekre, mint a marketingorientált Tesla, a tőzsdei bevezetésnél is ezért preferálta az IPO nélküli megjelenést. Ráadásul eddig nagyon sikeres volt az az árképzési modellje, amely országonként eltérő árazást valósít meg. Ez szinte olyan, mint a közgazdaságtanban harmadfokú árdiszkriminációként ismert fogalom, amikor az arab bazári szőnyegárus mindenkitől annyit kér, amennyit az szerinte ki fog fizetni a szőnyegért.
Hogy a Spotify üzletpolitikája mire lesz elég, azt immár nagyon transzparensen a tőzsdei befektetők értékítéletén keresztül is követhetjük, mindenesetre jelenleg már havi 4-500 millió dolláros forgalmat, azaz évente 4-5 milliárd dollárt termel.