A Fidesz minden eddigi gazdasági ciklusának megvoltak a vezérvonalai, vélhetően a mostaninak is meglesznek. 2010 és 2014 között Orbánék lerakta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) alapjait. A fő cél az volt, hogy deklarálja: az ország miniszterelnöke a gazdaságban is vezető szereplő. Az azonosított fő ellenfelek ellen a Fidesz felvette a kesztyűt: nemzetközi bankok, IMF, Németország, nagyra nőtt és az államot fejő oligarchák ellen indítottak háborút. Hogy ne lehessen kérdés, a végső kérdésekben a kormány (a miniszterelnök) dönt.
2014-2018 között a NER terebélyesedett, emblematikus képviselői (Mészáros, Lőrinc, Tiborcz István) meggazdagodtak, a NER vezető prominensei gyors ütemben zárkóznak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2018-tól azonban új irányok, frontvonalak és külső körülmények is megjelenhetnek, az alábbiakban ezekből gyűjtöttünk össze tízet.
A 2018-2022 közti időszak arról is szólhat, hogy ezt a megszerzett vagyont valamiképpen legalizálni kell, el kell fogadtatni.
Nem itthon, azzal eddig sem volt gond, hanem a Nyugat szemében is. Nehogy a NER úgy járjon, mint az orosz oligarchák. Itt az EU-tól kevésbé, inkább az Egyesült Államoktól tarthatnak Orbánék.
Kelet-Európában azt hívják biztonságnak, ha Nyugaton is van valakinek vagyona, de ez egyre kevésbé könnyű. Svájc és Szingapúr is egyre inkább behódol, és szigorú amerikai compliance-szabályokat követ.
Az örökbe adás például sokaknak nagy gond. Mert vagy a gyerekeiket is bűnbe viszik fals örökléssel, vagy bevallanak vagyont, az is kínos lehet. Ha nem akarja a Fidesz, hogy az Egyesült Államokkal gond legyen, lehet, hogy többet kell költeni katonai beszerzésekre.
A kormányzat az újabb négy évvel visszafordíthatatlanná teheti Paks 2-t.
Már most sem lett volna könnyű megállítani a garanciák és kötbérek miatt, de bármennyire lassan is döcög minden, négy év múlva már még nehezebb lesz.
Sajnos ebben nagy kockázatok vannak, biztos több pénzbe fog kerülni, tovább fog tartani (nem csak a 4-es metró, vagy a vizes vb, esetleg a Budapest-Belgrád-vasútvonal példái mondatják ezt, de maga a Paks 1 is tovább tartott, csak akkor még kevés információ volt). Azt sem tudjuk, hogy megérte-e.
Az újabb négy évvel tovább duzzadhat Mészáros Lőrinc és Tiborcz István hitelekből növelt portfóliója. Ma még a hitelező bankokon keresztül egy új kormány megfoghatta volna ezeket a birodalmakat, de négy év alatt a hitelből megvett és államilag segített cégek a hiteleket kitermelhetik.
Utána jogállami módszerekkel ez már visszafordíthatatlan.
Ráadásul Mészárosék nyilvános cégeken keresztül fognak birtokolni mindent, a tőzsdén jegyzett társaságokat nehezebb is elvenni.
Orbán Viktor szerint a gazdaságban a legfontosabb, hogy az embereknek legyen munkája, amit főleg az építőiparban könnyű garantálni, így a Fidesz majd biztosan építeni szeretne. 2020 után azonban nagy kérdés, hogy mi lesz az uniós forrásokkal. A mai magyar modellben, minden ellenkező állítással szemben, ez leginkább csak külföldi forrásokból megy.
Az építésekhez forrás kell, akár kínai, vagy arab források.
Az elmúlt négy évben a nagy terveket segítette a nemzetközi konjunktúra. De most jön az infláció, a kamatemelkedés, lehet, hogy holnap megborulnak a tőzsdék. A költségvetés számára ez is kockázat, ahogyan az is, hogy
négy évig egészen biztosan nem halogatható az, hogy a kormány költsön az egészségügy, az oktatás és a működőképes állam céljaira.
Ezért nehéz lesz adókat csökkenteni, talán ha a bérek emelkednek, akkor a munkáltatói járulékokon még lehet csökkenteni. De vészjóslóan sok az ígéret, miközben sok a nagy kiadás is, stadionok épülnek, a Vár és a Liget fejlesztése is óriási összegekre rúgnak. A közszférában is sok helyen nagyon rég volt béremelés, persze olyan állami, minisztériumi helyek is vannak, ahol mesés jövedelmek vannak.
Újabb ágazatokba teheti be magát a NER, most a távközlés (Telenor) tűnik ebben a legizgalmasabbnak, de szó van egy ideje arról is, hogy kormányközeli vállalkozók
a kiskereskedelemben is nagy falatokat néztek ki maguknak.
Ennek már többször nekifutott a Fidesz, a kiskereskedelem viszont mindig nagy kudarc. Akár a CBA támogatása a téma, akár a Tesco kivonulása, de a politikai vezetők még mindig nem mondtak le a terveikről.
Olykor az állam és a hozzá közelállók üzleti kedve egészen szürreális eredményekhez vezet.
A közelmúltból ilyen például a Sofitel esete. Az állam elővásárlási jogot kötött ki magának a történelmi ingatlanokra és a Sofitel Széchenyi téri épületénél már élt is ezzel.
Ez több, mint érdekes akció, a Sofitel eladta volna a Starwood nevű befektetnek a szállodát, mire a magyar állam bejelentette, hogy beelőzne. De vajon miért? Andy Vajna kaszinója ebben az épületben dolgozik, de még így sem érthető, hogy itt mi a célja a Fidesznek?
A Fidesz értelmezésében a Heti Válasz, a HVG, a 168 óra, a Magyar Narancs harcos kritikája szavazat-gyűjtési szempontból marginális. A Fidesz narratívája szerint Simicska Lajos ellopta a jobboldali polgároktól a médiákat (copyright Kocsis Máté).
Kérdés, hogy a megmaradt független műhelyek (főleg RTL, Index, 24.hu) ellen indul-e attak?
Ezt bővebben a Simicska-média apropóján írt keddi cikkünkben jártuk körül.
Bármennyire is ez van a kommunikációban, az uniós források 2020 után sem fognak egy csapásra elapadni. Lesznek programok (agrárra biztos, de vélhetően fejlesztésre is) csak legfeljebb 15-20 százalékkal kisebb összeget lehet nyerni.
Mindez azt valószínűsíti, hogy újabb 4 évet könnyedén végig lehet csinálni.
Viszont megkerülhetetlen, hogy közben új lábakat is találjanak a növekedés fenntartásához.
Orbán Viktor és Simicska Lajos izgalmas adok-kapokja bőséges témát adott a sajtónak. Ha Orbán és Mészáros összeveszne, akkor persze borulna minden, de Mészáros nem fog Orbán ellen fordulni, nem lesz olyan törés, mint Simicska esetében. Ugyanakkor
a nagy Mészáros-terjeszkedés bankban, energiában, vagy mezőgazdaságban komoly érdekeket sérthet.
(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)