Kijött az EU következő, 2021-2027 költségvetésének tervezete, erről mostantól mostantól jövő júniusig fognak vitatkozni az országok képviselői optimális esetben. De valószínűleg még annál is tovább. 

A fő állítások a Politico alapján:

• Nagyobb lesz az uniós költségvetés a brexit dacára, 1274 milliárd eurós lesz a költségvetés, ami bruttó nemzeti össztermék, a GNI 1,11 százalékát jelenti, pedig eddig a nemzeti jövedelmek nagyjából 1 százalékát utalták a tagországok az uniós büdzsébe.
• Ehhez átalakítanák a bevételeket, például lennének új saját bevételei az EU-nak, mint az új, közös összevont társaságiadó-alap 3 százaléka, a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek ötöde, illetve egy, az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás. Így a saját bevételek adnák az uniós büdzsé 12 százalékát, kicsit önállóbb lehetne az EU.
• Átalakítanák a költségvetés szétosztását is. Az agrártámogatásokat és a kohéziós támogatásokat is lecsapnák 5 százalékkal, és általában több, közvetlenül elosztott pénz lenne, ahelyett, hogy az országok maguk osszák szét a külső támogatásokat. 

Vagy összefoglalva egy ábrán is nagyjából látszanak a főbb törekvések. 

Interesting chart from the European Commission on the evolution of #EUbudget priorities from 1988- to the next one. #FutureOfEurope #MFF #CohesionPolicy pic.twitter.com/R0hXsLaPvo

— Pascal Hansens (@p_hansens) 2018. május 2.

Magyarországon egyébként eddig se használtuk fel jól az uniós pénzeket, bár egyes kisebb csoportok kétségkívül nagyon jól járhattak. Legalábbis kissé szűkebben nézve a gazdaságfejlesztési programjainkat, a gazdaságfejlesztési operatív programot (GOP) és regionális fejlesztési operatív programokat (ROP) 2007-2013-as uniós ciklusra vizsgálva még az MNB is arra jutott, hogy

a cégeink egy kicsit se lettek ügyesebbek attól, hogy megszórtuk őket az uniós támogatásokkal, valamit nagyon elrontunk. Az agrártámogatásoknak pedig általában az értelmét is erős kritika éri már régóta, szinte már közhelyszámba megy, hogy értelmetlenül torzítja piacot, csökkenti a versenyt, nem hatékony termelőket támogat, miközben sikeresen drágítja a fogyasztók  számára is az élelmiszereket. Ha kíváncsi hogy nálunk eddig kik jártak igazán jól vele, akkor itt például böngészgetheti. Most 4 százalékkal csökkennének az agrárgazdálkodóknak közvetlenül kifizetett támogatások.

Az agrártámogatások hagyományosan legnagyobb lobbistája és haszonélvezője Franciaország, Stéphane Travert agrárminiszterük már be is jelentette, hogy nekik túl sok ez a támogatáscsökkentés, igen erősen ellenzik. Az olasz euroszkeptikus 5 Csillag Mozgalom pedig a kohéziós pénzek csökkentése ellen szólalt fel azonnal. A holland miniszterelnök, Mark Rutte azzal nincs kibékülve, hogy kisebb lesz az EU mégis többet kell befizetnie Hollandiának, ahogy mondjuk a dán Rasmussennek sem tetszik ez a nagy büdzsé. Szóval bőven lesznek még viták várhatóan.

A Portfolio.hu számításai szerint a magyarországi hektáralapú kifizetések például 2018-as árakon nagyjából 18 százalékkal csökkenhetnének, az agrár és vidékfejlesztési támogatások összesen majdnem 20 százalékkal. Cserébe más területek nagyobb hangsúlyt kapnak a tervek szerint, így az innováció és a digitalizáció, a migrációra, határvédelemre, biztonságpolitikára vagy az integrációra szánt pénzek nőhetnek majd érdemben.  

Külön vita lesz még arról, hogy a támogatásokat kötheti-e az EU a jogállami intézmények meglétéhez, erről itt is olvashat bővebben. Az Európai Bizottság a javaslatában kijelenti, hogy akkor beszélhetünk felelős pénzügyi irányításról és hatékony uniós támogatásokról, hogyha az igazságszolgáltatás megfelelően működik egy országban, és a hatóságok rendesen fellépnek a visszaélésekkel és a korrupcióval szemben. A lengyel külügyminiszter azt MTI szerint bejelentette, hogy az ilyesmi nekik egyáltalán nem tetszik, Olaf Scholz német pénzügyminiszter pedig azt, hogy nekik viszont nagyon is.