A kereskedelmi és fejlesztési bankok sokkal optimistábbak a világgazdaság közeljövőjével kapcsolatban, mint a már elbizonytalanodó tőkepiacok. Az EBRD például immár 3,8 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon, ami a legutóbbi prognózisához képest 0,4 százalékkal magasabb növekedési ütem, a kormány várakozásainál azonban rosszabb.
Élesen elkülönült az elmúlt hónapokban az, hogy miként látják a világot a nagy befektetési házak, illetve a kereskedelmi, illetve fejlesztési bankok. Előbbiek, vagyis a londoni City világa már bőven a veszélyekre, az inflációra és a világgazdaság lassulására figyelmeztetnek, míg utóbbiak még mindig nagyon optimisták. Mindez persze érthető is, a kereskedelmi és a beruházási bankok abban érdekeltek, hogy az ügyfeleik higgyenek a jövőben, indítsanak beruházásokat, vegyenek fel hiteleket.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idén Jordániában tartotta az éves közgyűlését, és az eseményre időzítette a legfrissebb makrogazdasági prognózisainak bemutatását is.
Ebben, ha nem is töretlen. de mindenképpen erős optimizmussal tekintett a jövőbe. Rövid összefoglalásként elmondható, hogy az EBRD ma szebbnek látja a várható 2018-as számokat, mint látta fél éve és 2019-ben sem vár rosszabb évet, mint az idei. Ugyanakkor a pozitív ciklus végén tartunk, vannak bőven kockázatok, még ha a közeljövőben nem is vár válságot a szervezet.
Ami az egyedi országokat illeti, a szupranacionális szervezet a megelőző (tavaly novemberi) elemzéséhez képest a legtöbb ország esetében érdemben javította előrejelzését. A leginkább Mongólia, Fehéroroszország és Szlovénia esetében módosult felfelé a várakozás, de a Magyarországra adott 2018-as növekedési prognózis is a korábbi 3,4 százalékról, 3,8 százalékra javult.
A részletesebb országelemzésből az is kiderült, hogy az EBRD a tavaly 4 százalékos, és idén is alig lanyhuló növekedés fő motorjának a béremelkedésből fakadó erős magánfogyasztást és az uniós források táplálta beruházás-fellendülést tartotta.
A 2016-os gyenge beruházási évet követően a 2017-es magyar beruházási szint 16,8 százalékos növekedést ért el, ami az EU legtöbb országához képest kimagasló érték. Ebben az uniós források mellett a vállalati hitelezés régóta várt újjáéledése is segített.
Ezt erősítette meg a legfrissebb elemzését szintén az eseményen publikáló olasz központú UniCredit-bankcsoport is, Matteo Ferrazzi kelet-közép-európai stratéga szerint a regionális hitelpiac növekedése mindenütt lendületes, de kiemelkedik a török, a szlovák, a bosnyák és a cseh piac. Magyarországot is pozitívan emlegette, mert Csehországgal, Szlovákiával és Törökországgal együtt nálunk javult a legjobban a hitelportfóliók minősége.
Az EBRD szerint Magyarországon a fogyasztást főleg az élénkíthette, hogy a hazai minimálbérek és a reálbérek 2017-ben és 2018-ban is bővülnek. Magyarország még a sikeres regionális projektek közé is bekerült azzal, hogy a kelet-magyarországi munkanélküliség érdemben csökkent.
Országspecifikus kockázatot inkább csak az euróövezet lassulása és a munkaerőhiány fokozódása jelenthet, ahogy Jordániában elhangzott: az EBRD szerint ma 10 magyar cégből 9-nek vannak problémái a munkaerőhiány miatt. Leginkább ezen okok miatt 2019-re már 3 százalékra lassulhat a magyar növekedés – vélte az EBRD. A magyar kormány ugyanerre az évre 4,1 százalékos növekedést vár.
Matteo Ferrazzi kifejezetten a pozitív trendekre fókuszált, kifejezetten örömteli
hogy a világgazdaság a kilencedik egymást követő évben is legalább 3,5 százalékkal nőtt, ez a hatvanas évek óta nem fordult elő.
Ezen belül az Egyesült Államok gazdasága is története második legerősebb gazdasági fellendülését éli át. Mindez természetesen Európára is nagyon pozitívan hatott, Németország és Franciaország teljesítménye volt a legrobusztusabb, de minden európai ország, még a korábban gyengélkedő Görögország, Portugália és Spanyolország is már a nyertesévé vált ennek a folyamatnak. A szakember szerint az ismert kockázatok, így a mennyiségi szűkítés, az infláció visszatérése, de még a geopolitikai kockázatok is, egyelőre kezelhetőnek tűnnek Európában.
Az UniCredit még az EBRD-nél is optimistább volt Magyarország viszonylatában, mert hazánkban az idén 4 százalékos bővülést vár a bank, amely Bulgáriával, Szlovákiéval, Romániával és Törökországgal együtt a top 5 ország közé sorolt minket.
Az EBRD elégedetten állapította meg, hogy a globális pénzügyi válság után a legtöbb célországában (az elemzés 37 feltörekvő európai, ázsiai és észak-afrikai országot érintett) magára talált a gazdaság,
A nagyon erős növekedéssel bíró Kína és India egyelőre nem célország, így a világ átlagához képest az EBRD célországaiban 2018-ban „csak” 3,3 százalékos bővülés várható, de ez 0,3 százalékponttal több, mint amit fél éve előre jelzett a bank - mondta el Szergej Gurijev, az EBRD vezető közgazdásza,
Ebben az optimista hangulatban értékelt Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke is, aki elmondta, hogy a bank tavaly 9,7 milliárd dollárnyi hitellel, összesen 412 projektet finanszírozott, ezek egészen különbözőek, például a bank
Ugyanakkor azt az EBRD szakemberei is úgy vélték, hogy a 2009 óta tartó globális gazdasági növekedés csúcspontján már túl vagyunk, a termelékenység növekedése már lassul, szinte mindenhol kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok is. Szergej Gurijev szerint a célországok kimerítették a válság utáni gyorsabb növekedés lehetőségét.
A szakember szerint vannak olyan országok, ahol nem fenntartható a kormányzat generálta magas megrendelés-állomány (az elemző Törökországot említette), máshol a munkaerőpiaci hiányjelenségek okoznak gondot. Gurijev szerint az új növekedési esélyek megtalálása érdekében már strukturális változásokat kell végrehajtani. A feltörekvő országoknak jobban kell integrálódniuk a globális gazdaságba, többet kell fektetniük az emberi tőkébe.
Az EBRD szakemberei szerint a legfőbb kockázatok most a következőek:
Borítókép: Bloomberg / Getty Images Hungary.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.