2017-ben több mint 1700 milliárd dollárra nőtt a világon fegyverkezésre fordított összeg – derül ki a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) május elején publikált adataiból.
A forintban kifejezve 457 935 milliárdot kitevő összeg csekély, 1,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel a kétezres évekkel összevetve egészen magas szinten látszik stabilizálódni a globális fegyveripari ráfordítás annak ellenére, hogy van olyan nagy szereplő, akinek több évtizedes távlatban először csökkentek az ilyen irányú kiadásai.
A hadiipari költés a SIPRI adatai szerint 1999 és 2011 között folyamatosan nőtt, 2012 és 2016 között azonban beállt egy szintre. Ezt az időszakot a 2017-re mért egy enyhe növekedés zárta le, ami a szervezet vezetése szerint aggodalomra ad okot, ugyanis "aláássa a konfliktusok békés megoldására való törekvést".
2017-ben a globálisan fegyverkezésre fordított összeg a
világ GDP-jének 2,2 százalékát tette ki, egy emberre 230 dollár kiadás jutott.
A SIPRI szakértői szerint a trend azt mutatja, hogy a hadikiadások súlypontja lassan eltolódik az euro-atlanti tengelytől, és Ázsiában találjuk a feltörekvő nagy játékosokat.
Ázsiában és Óceániában a fegyverre költött pénz sorozatban a 29. éve növekszik. Kína jelenleg a második helyezett költés szempontjából az USA után, és 5,6 százalékkal 228 milliárd dollárra növelte egy év alatt a ráfordítását. India is hasonló mértékben zárkózott fel, 5,5 százalékkal több pénzt adott ki fegyverre, mint 2016-ban, igaz, így sincs a közelében sem Kínának a maga 63,9 milliárdjával.
Az északi szomszéd által folyton fenyegetett Dél-Koreának ehhez képest meglepően kevéssé, csak 1,7 százalékkal ment fel a hadiipari ráfordítása (39,2 milliárd dollárra).
Ehhez képest meglepő, de Oroszország hadiipari kiadásai csökkentek tavaly, méghozzá elképesztő mértékben, 20 százalékkal. Az oroszoknál nem volt egymást követő években mért csökkenés 1998 óta, ennek fényében még furcsább az adat. Ez persze nem jelenti, hogy a Putyin-rezsimnek ne lenne továbbra is prioritás a katonaság fejlesztése, viszont a gazdasági kényszerek miatt kénytelenek voltak visszavágni a költéseiket, így ezek most csak 66,3 milliárd dollárt tettek ki.
Közép- és Nyugat-Európában épp az ellentéte játszódott le - részben épp a növekvő orosz fenyegetés miatt -, NATO-tagállamként sok ország vállalta, hogy növeli a hadiipari ráfordítását. A NATO az összes kiadás 52 százalékáért volt felelős 2017-ben.
A világ harmadik legnagyobb hadiipari ráfordítását Szaúd-Arábia hozta össze 2017-ben, a királyságban a növekmény is jelentős, 9,2 százaléknyi volt. A Közel-Keleten általában is nőtt a fegyveripari költés, összesen 6,2 százalékkal. Irak és Irán még a szaúdiaknál is jobban belehúzott, előbbi 22, utóbbi 19 százalékkal több pénzt szánt hadászatra, mint 2016-ban.
A GDP-arányos ráfordításban világelső lett a régió, a bruttó össztermék 5,2 százaléka erre ment el.
Az Amerikai Egyesült Államok még mindig az első helyen áll természetesen a hadiipari ráfordításban, sőt, a kiadások újra szinten vannak a 2010-2016-os lejtő után. Az USA ugyanannyit, egész pontosan 610 milliárd dollárt fordított fegyverkezésre 2017-ben, mint 2016-ban. Ez az adat egyben azt is jelenti, hogy a nagy ázsiai országok fokozatos zárkózása ellenére még mindig közel háromszor annyi pénzt szánnak hadászatra az USA-ban, mint a második helyezett Kínában.
Nyitókép: orosz tankok a Vörös téren, a győzelem napi felvonulás próbáján, 2018. május 3-án (Sefa Karacan/Anadolu Agency/Getty Images Hungary)
Ne maradjon le semmiről!
Csatlakozzon az Index Facebook-oldalához, és értesüljön a legfrissebb hírekről.