Rossz éve van idén a feltörekvő piacoknak, de a román tőzsde kivétel ez alól. Bukarest ma még olcsó, a parketten kiugróan magas osztalékhozamokat lehet elérni, és az egész piac azt reméli, hogy a román részvények is lassan bekerülhetnek a legfontosabb globális feltörekvő indexbe. Ez komoly drágulást jelenthetne.
Izgalmas tőkepiac újabban a román. Keleti szomszédunk tőzsdéje nagyjából hasonlóan fejlett, mint a magyar. Bukarestben valamivel több cég forog, valamivel nagyobb összértékkel, mint Budapesten, de hát Románia is nagyobb, mint Magyarország.
Az idén azonban a gyengébben muzsikáló magyar, vagy lengyel börzéhez képest a román tőzsdén még mindig emelkednek az árak, és
a szakemberek három komoly felhajtóerőt is észlelnek a bukaresti piacon.
Egyfajta remélt szintugrást a befektetők megítélésében, a méretes osztalékhozamokat és a jó makroszámokat!
Mint azt Gyurcsik Attila, a kifejezetten román részvényekre szakosodott befektetési alappal is rendelkező Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta,
a befektetők június végét várják. Ekkor ugyanis a legfontosabb nemzetközi indexcsalád, az MSCI elvégzi szokásos éves felülvizsgálatát.
Az MSCI három kategóriában készít indexeket, vannak
A nagy kérdés az, hogy egy-egy ország melyikbe tartozik, és az adott országból melyik konkrét papírok kerülnek be az indexekbe.
Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő portfólió-menedzsere például kifejezetten magas súllyal tart román kitettségeket, vagyis részvényeket, illetve lejben denominált eszközöket az általa kezelt OTP Supra alap aktuális portfóliójában. Ő is a fő okok között említette, hogy arra számít, hogy lassan Románia is bekerül az MSCI emerging kategóriájába.
Amikor ugyanis egy ország képes átsorolni a frontierből az emerging kategóriába, akkor rengeteg feltörekvő piaci alap vásárol pusztán amiatt, hogy tartsa az aktuális indexsúlyokat és ilyenkor (vagy nem ritkán már előtte) sokat drágul az adott piac.
Az indexcsalád hármas felosztásában a developed, vagyis a legfejlettebb piacok között van az Egyesült Államok és Kanada, az ázsiai és csendes-óceániai térségből Ausztrália, Hongkong, Szingapúr, Japán, illetve Új-Zéland, valamint 15 nyugat-európai ország és Izrael.
Az emerging marketek kategóriába 5 dél-amerikai, 9 ázsiai és 10 EMEA ország került be, a régiónkból például a cseh, lengyel és a magyar tőzsde.
A még figyelésre érdemes frontier kategóriában 20 piac van most, a hozzánk közelebbiek közül a román, a horvát, a szerb és a szlovén például.
A várakozások szerint azok a piacok juthatnak be az emerging klubba, ahol van legalább 3-4, egyenként is 1,4 milliárd dollár körüli értékkel bíró cég. Magyarországról például jelenleg a Mol, az OTP és a Richter Gedeon már bent vannak, de a Magyar Telekom, vagy az amúgy méretes Mészáros-cégek még nincsenek. Érdemes utánanézni, de amikor akár kikerül, akár bekerül valaki ebbe az elitklubba, mindig méretes az árváltozás.
A románok most a határon billegnek. Különös piacukon a legnagyobb részvény valójában nem is részvény, hanem egy befektetési alap, így a román BET index legfajsúlyosabb értékpapírja, az SC Fondul Proprietatea SA nem jöhet szóba az MSCI-nál.
Utána azonban a szinte teljesen energetikai és pénzügyi cégek dominálta piacon van két bank (a kolozsvári központú Banca Transilvania és a BRD – Groupe Société Générale S.A.) és két energetikai cég, vagyis az „olajos” OMV-Petrom és a „gázos” Romgaz, amelyek akár meg is felelhetnek a kritériumoknak.
Gyurcsik Attila szerint addig sincsen nagy baj, ameddig nincsen átsorolás, mert a nagyon konzervatív tőkeszerkezetű román cégek addig is remek osztalékokat fizetnek. A konzervatív jelen esetben azt jelenti, hogy a román cégek tele vannak pénzzel és hitelt nem nagyon használnak, ebből fakadóan kimagasló, olykor 8-12 százalékos osztalékhozamot fizetnek a tulajdonosaiknak.
A 8-12 százalékos osztalékhozam azt jelenti, hogy az a papír, amely ma 100 lejért megvehető, nem ritkán 8-12 lejes éves osztalékot fizet.
Ez pedig mesés hozam, hiszen, ha így marad, akkor a banki kamatokat messze meghaladó jövedelmet biztosít, ha pedig a vonzó árazás miatt emelkednek a részvényárak, akkor a tulajdonosok árfolyam-nyereséget is realizálnak.
Ráadásul Románia makrogazdasági is ígéretes. Ugyan immár kicsit alacsonyabb a GDP bővülési üteme, de tavaly még egészen impozáns, 6,9 százalékos növekedést tudott felmutatni a román gazdaság.
Ez még akkor is nagyon attraktív, ha a román piac kapcsán sokan beszélnek kockázatokról, túlhevülésről is. A román piacon is megjelent - Magyarországhoz hasonlóan, a munkaerőhiány - sőt, Romániában már a béremelkedések generálta infláció is felütötte a fejét, ráadásul a románoknak mínuszos a folyó fizetési mérlege, vagyis van némi külső sebezhetőség is.
Mindezek ellenében megindult egyfajta monetáris szigorítás, vagyis egy eddig kétlépcsős kamatemelési trend, de a román gazdaság lendülete mindent egybevetve, így is impozáns.
Ami pedig az egyes papírokat illeti, Gyurcsik Attila szerint az osztrák OMV birtokában levő Petrom ma olyan remek osztalékhozamot fizet, hogy a nyugati olajcégek árazásából kiindulva, akár kétszer ennyibe is kerülhetne.
Szalma Csaba pedig inkább a Romgazt emeli ki,
amelynek nagy lehetőséget jelenthet a hamarosan meginduló fekete-tengeri gázkitermelés.
Végül egy pár szó egy nekünk is ismerős cégről, a távközlési Digiről. Azon a román piacon, ahol az indexben szinte csak bankok és energetikai cégek szerepelnek, a Digi némi színt jelent, de sajnos a távközlési cég eddig nem váltotta be a reményeket, az ára inkább lemorzsolódott a többiekhez képest.
Talán éppen azért, mert a még mindig terjeszkedő Digi nem fizetett eddig osztalékot, ami önmagában nem feltétlenül baj, ha egy cég legalább hasznosan tudja elkölteni a nyereségét, de annyi remek osztalékfizető cég között, ezt azért kevésbé ítélték meg lelkesen a romániai befektetők. Mindezt persze észlelték a cég vezetői is, és június 7-én bejelentették: elkezdik visszavásárolni a saját részvényeiket, ez a jövőben segítheti az árfolyamot.