Kedd reggel majdnem 325 forintig gyengült a forint árfolyama az euróval szemben, ami három és fél éves rekordot jelent, azóta nem volt ilyen gyenge az árfolyam.

A forint gyengélkedésében több tényező is szerepet játszik, de főként az okozza, hogy miközben a monetáris kondíciók világszerte szigorodnak, az MNB egyelőre kitart az alacsony kamatok mellett. A jegybank monetáris tanácsa kedden kettő órakor hoz döntést arról, hogy változtat-e az alapkamaton.

A magyar jegybank és a magyar kormány szerint a forintgyengülés csak átmeneti, nincs ok a szigorításra. Pedig több jel is arra mutat, hogy az MNB előbb-utóbb kénytelen lehet némileg szigorítani a nemzetközi helyzet hatására. 

A forintgyengülést és a hozamnövekedést ugyanis túlnyomórészt külföldön szárba szökkent folyamatok okozzák, amelyek hosszabb távon is meghatározónak bizonyulhatnak:

• Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkezdett kamatot emelni, aminek hatására most ott tartunk, hogy már nemcsak a feltörekvő országok körében számít kirívóan alacsonynak a magyar állampapír hozama, de egyes időtávokon már a jóval biztonságosabb amerikai kötvények is jobb befektetést jelentenek.
• Emellett előfordulhat, hogy az inflációs környezet megváltozik, és például az olajárak emelkedése miatt (amelyet az OPEC törekvései mellett az USA–Irán-konfliktus is fűt) beindul a drágulás.
• Az Európai Központi Bank pedig véget vetett az eszközvásárlási programjának.

Az egyes feltörekvő országokban jelentkező válságtünetek, az amerikai kamatemelés és más fejlett országok hozamkörnyezetének normalizálása már mostanra kisebb sokkot okozott a feltörekvőknél, sok befektető elkezdte átvinni a pénzét a fejlett piacokra.

Az MNB és a kormány szerint azonban egyelőre nincs szükség beavatkozásra, bár azt Varga Mihály pénzügyminiszter is megjegyezte, hogy élénken figyelik a piaci fejleményeket. 

Bár a jegybanki nyereségesség nem lehet szempont a kamatdöntésnél, a gyenge forint éppenséggel nem jön rosszul az MNB-nek, amelynek tavaly a gyengülő forint 60 milliárd pluszt hozott.