Hiába látszott úgy még kedden, hogy Matolcsy Györgyéknek sikerül megnyugatni a piacot az MNB kamatdöntése utáni üzeneteikkel, mostanra alighanem mindenki kapcsolt: a jegybank lényegében semmi újat nem mondott a korábbiakhoz képest. A forintgyengülés ellenére is kitartanak az alacsony kamatok mellett, ők ugyanis elsősorban az inflációs folyamatokat figyelik.

Az átmeneti forinterősödés után így hamarosan újra 3,5 éves mélypontra gyengült az árfolyam, a történelmi mélypont közelébe, és csütörtök délután stabilizálódni is látszott ezen a 326 forint körüli szinten az euró.

Varga Mihály pénzügyminiszter arra számít, hogy a helyzet átmeneti, és a forint árfolyama hamarosan visszakorrigál. Szerinte a piacok értékelik a magyar gazdaság kiegyensúlyozottságát és azt, hogy más feltörekvő államoktól eltérően Magyarországon nincs szükség válságintézkedésekre.

Az utóbbi időben több jel is arra mutat, hogy az MNB előbb-utóbb kénytelen lehet némileg szigorítani a nemzetközi helyzet hatására. A forintgyengülést és a hozamnövekedést ugyanis túlnyomórészt külföldön szárba szökkent folyamatok okozzák, amelyek hosszabb távon is meghatározónak bizonyulhatnak:

• Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkezdett kamatot emelni, aminek hatására most ott tartunk, hogy már nemcsak a feltörekvő országok körében számít kirívóan alacsonynak a magyar állampapír hozama, de egyes időtávokon már a jóval biztonságosabb amerikai kötvények is jobb befektetést jelentenek.
• Emellett előfordulhat, hogy az inflációs környezet megváltozik, és például az olajárak emelkedése miatt (amelyet az OPEC törekvései mellett az USA–Irán-konfliktus is fűt) beindul a drágulás.
• Az Európai Központi Bank pedig véget vetett az eszközvásárlási programjának.