Egyre több országban öregedik el a társadalom, a globális felmelegedés miatt sok helyen szűk keresztmetszetté válik az ivóvíz, világszerte szélesednek a meleg jogok, a felforgató technológiák pedig alapvetően változtatják meg egyes iparágak életét. Fontos trendek, amelyekre befektetéseket is érdemes lehet alapozni.
Vannak olyan hatalmas gazdasági és társadalmi folyamatok, amelyek alapjaiban változtatják meg a világot. Ha pedig átalakul a világ, akkor a változásnak biztosan lesznek a gazdaságban is nyertesei és vesztesei.
A befektetési alapok sokszínű világában bőven akadnak olyan tematikus befektetési alapok, amelyek kifejezetten ilyen trendekre mennek rá. Ha a nagyobb folyamatokat követjük, ilyen kérdések merülhetnek fel:
Ha pedig a kisebb trendeket, a lokálisabb folyamatokat nézzük, akkor is követhetjük ezeket befektetésekkel is. A gyorsan fejlődő dróntechnológiába, a bioételek népszerűsége miatt az organic food alapokba, a melegjogok és a nemi orientáció szabadabb felvállalása miatt pedig akár a melegalapokba is tehetünk pénzt.
Azok a cégek ugyanis, amelyek megértik az idők szelét, érzik a legfontosabb folyamatokat, és megoldásokat is képesek felmutatni a világ égetőproblémáira, biztosan jó befektetést is jelentenek.
Vafa Ahmadi, a CPR AM tematikus alapkezelő részvénybefektetési vezetője például kifejezetten ilyen megatrendekre koncentrál, és hosszú távú megközelítéssel ezekre építi a befektetési stratégiáit. Mindig két fontos kérdése van: egyértelmű-e az adott trend? Illetve monetizálható-e már a változás, vagyis megvannak-e azok a cégek, amelyek élenjáróak az adott trend előre vitelében, kihasználásában?
Ellenpéldaként említette a világűr meghódítását, ami jól tapintható trend, csakhogy ebbe az iparágba hiteles adatok és információk hiányában ma még kockázatos lenne befektetni.
Négy olyan megatrendet mutatunk be, amellyel szerinte keresni is lehet:
A demográfiai trend nem is kérdéses: egyelőre még folyamatosan egyre többen élünk a Földön, és egyre idősebb emberek alkotják a világ népességét.
2050-ben már 9,7 milliárd ember lesz a Földön,
erős súlyponteltolódásokkal, mert ekkor már minden negyedik ember Afrikában lakik majd.
2025-ben az aktív munkaképesek 75 százaléka a „digitális bennszülött” generációból kerül ki.
Ma 900 millió 65 év feletti lakosa van a Földnek, ez a szám 10 év alatt 1,4 milliárdra, 2020-ra pedig 2,1 milliárd főre emelkedik.
A demográfiai változások fő trendje mindenesetre az elöregedés, de az is fontos, hogy egy egészen más generáció válik meghatározóvá a globális fogyasztási és munkaerőpiacon.
Európában még nem annyira jellemző befektetési megközelítés, de az Egyesült Államokban számtalan meleg alap is létezik, amelyek vagy arra alapoznak, hogy egyre többen vállalják másságukat, és ezek a család nélküli, általában magas fogyasztású emberek, ha nem is egységes, de eléggé jellemző fogyasztási mintákat vesznek fel, legyen szó akár divatról, éttermekről, utazási desztinációkról vagy luxusmárkákról. A számtalan ilyen befektetési alap, vagy kockázatitőke-társaság befektetésnek sem rossz, a teljesség igénye nélkül ilyen specialista az Egyesült Államokban az LGBT Capital, a Kapor Capital, illetve a Brooklyn Bridge Ventures nevű cég.
Ma alig van olyan térsége a világnak, amelyik nem öregedik el. A néhány kivétel Afganisztán, Pakisztán, a szubszaharai térség.
Az öregek, vagyis a frissen nyugdíjba vonuló, viszonylag jómódú emberek először élvezik a szabadságot. Utazási irodák, golfklubok számíthatnak ebből növekedésre. Ugyanakkor az idős korukban ellátásra szorulók kiszolgálására létrejött cégek, gyógyszergyárak, nyugdíjasotthonok is üzletet nyerhetnek.
Ma már nagyon sok alap megy rá az „aging”-re, és természetesen sok egyedi cég is erre a trendre alapozza az üzletét.
Az egyik pozitív példa egy olyan észak-európai papír- és papíralapanyag-gyártó lehet, amelyik sikerrel adta el magáról, hogy nyomtatópapírból inkontinencia-pelenkákra szakosodott át, és ezt a hálás befektetők méretes tőzsdei áremelkedéssel honorálták.
2050-re India már leelőzi az Egyesült Államokat összesített GDP-ben, és Kína mellett ő lesz a világ két legnagyobb nemzetgazdaságának egyike.
2030-ban már a fejlődő országok 57 százalékot adnak a világgazdaságból,
és addig is a nemzetközi vállalati tranzakciós világban megsokszorozódik a kínai cégek aktivitása.
Mindennek a fogyasztási szokásokra gyakorolt hatását nehéz túlbecsülni. 2020-ban már 3,2 milliárd, 2030-ban pedig 4,9 milliárd középosztálybeli ember él majd a világban (66 százalékuk Ázsiában).
Az ázsiai fogyasztás bővülésére pedig nem nehéz befektetéseket találni. Ráadásul miközben az ázsiai gazdaság kilátásai sokkal pozitívabbak, mint az európai vagy az amerikai gazdaságé, az elmúlt évtizedben mégis a két hagyományosan fejlett régió árazódott fel. Talán emiatt is lehet inkább Ázsia a jövő évtized nyertese, miközben persze tagadhatatlan, hogy nagyon sok fejlett világbeli cég mozdult rá ügyesen az ázsiai fogyasztók kiszolgálására és az ő fogyasztói igényeinek globalizálására.
2020-ban fejenként hét, a világhálóra kötött eszközzel fogunk már rendelkezni. Minden mindennel és mindenki mindenkivel kapcsolatban lesz.
A forradalmi hatások eseti példáinak a száma végtelen. Van olyan amerikai műtéti technológia, amelynek révén a budapesti beteget New Yorkból műtheti meg a szakorvos, sokkal pontosabb mozdulatokkal, mint amilyenekre egy ember valaha is képes lehet.
A közlekedésben 2030-ra már az eladott autók 50 százaléka is legalább részben önvezető típus lehet.
„Disruptive” – vagyis megszakító, felforgató, vadonatúj technológiák alakítják át az életet.
A cégekre gyakorolt hatások közül sokat fel lehet hozni.
Jože Lenič, a szlovén Abanka elnöke szerint szoftverek, hardverek, kütyük és ketyerék mindenki számára rendelkezésre állnak, és mindent gyorsan le lehet fejleszteni, de a nagy kérdés az, hogy aki innovál, az megérti-e azt, hogy mire van szüksége az új idők ügyfeleinek.
Tíz éve 85 ezer alkalmazottja volt a Blockbuster amerikai videó- és dvd-kölcsönzőnek, mára megszűnt a cég.
Nyilvánvaló, hogy az sem segített volna, ha a világ legjobb informatikai rendszerét építi ki, ha a klienseknek továbbra is kétszer is el kellene bandukolniuk a film kikölcsönzése, majd visszaadása miatt egy kölcsönzőbe.
Viszont a forradalmian új technológiát képviselő Netflix hatalmas céggé duzzadt.
Néhány művész kivételével már senki nem vesz fizikai filmet a fényképezéshez, nincs is már Kodak, de a telefonunk remek képeket készít.
Sarkantyút már nem gyártanak, talán írógépet sem nagyon, de aki jól érti meg az ügyféligényeket – mint például a sharing economy csodacégei, az Uber, a Booking.com, az Airbnb, a Facebook –, hihetetlen sikereket érhet el. Mert képesek ügyesen elirányítani, a klasszikusan nagyon is lokális hirdetési, személyszállítási, szállásfoglalási bevételeket a helyi cégektől Kaliforniába.
Ha nem találunk ki valamit, 2100-ra, 3,7-3,8 fokkal lesz melegebb a Földön, mint most. Az erdők, a vizek egy része ezt nem tudja átvészelni. 2030-ra 50 százalékkal nőhet az energiaigényünk, még ma is hetente 1,5 millió ember költözik városba.
A klímaváltozás és az urbanizáció elhozza az erőforrások szűkösségét és gyökeresen átalakítja az energiatermelés, -ellátás és -fogyasztás ma ismert kereteit, de a vízellátás is nagy gond lesz,
2025-ra 1,8 milliárd ember fog élni vízszűkében álló területen.
Sok olyan alap működik , water, öko, climate change és hasonló kódszavakkal, amelyek e világ sikeres cégeit, esetleg úttörőit keresik.
Keresni biztosan lehet ilyen cégekkel, de az egészen biztos, hogy a városba beköltöző és fogyasztani vágyó emberek rohamával pár cég nem lesz képes megküzdeni. Ez a téma ugyanis nem annyira befektetési téma, hanem sokkal inkább a globális túlélési esélyek kérdése.