Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 1042 munkáltató 81 százalékánál, az ellenőrzött csaknem négyezer munkavállalónak pedig 69 százalékánál az áprilisi akcióellenőrzésen. A legtöbb probléma az építőipart érintette és jellemzően a fekete foglalkoztatásból adódott – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya.
Elsősorban azt vizsgálták, hogy megvalósult-e a 2018. január 1-jén életbe lépett minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve áttekintették a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettségét és a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó jogszabályok megtartását.
A minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályok megszegése 42 munkavállalót érintett, azaz a jelentés szerint ez a típusú szabálytalanság továbbra sem jellemző. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a legtöbb probléma a határidőben történő bérfizetés elmaradásából adódott, ami 409 munkavállalóra terjedt ki. Az ágazatokat tekintve ezek a problémák főként a feldolgozóipar területén fordultak elő.
A fekete foglalkoztatás a vizsgált dolgozók 16 százalékát érintette, ezen belül
az építőiparban ellenőrzött munkavállalók 53 százalékát, a mezőgazdaságban dolgozóknak pedig a 42 százalékát.
Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően kiemelkedő volt a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) is, az intézkedések 35 százalékát ezek a jogsértések indokolták, amelyekkel a leggyakrabban a feldolgozóipari cégeknél találkoztak az ellenőrök.
A munkaidőre vonatkozó szabályok be nem tartásából adódott az intézkedések 20 százaléka, ezen belül az ellenőrök legtöbbször a munkaidő-beosztással és a munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megszegése miatt találtak problémákat. A munkaidővel összefüggő szabálytalanságok 66 százaléka a vendéglátásban és a kereskedelemben fordult elő, az ilyen jogsértéssel érintett munkavállalók 67 százaléka ebben a két ágazatban dolgozott, ami a jelentés szerint egybevág az elmúlt évek tapasztalataival.
A közlemény szerint az ellenőrzések 26 százaléka az építőipar, illetve a kereskedelem (például ruházati bolt, ékszerbolt, ital nagykereskedés, papír-írószer, textilkereskedés) területére terjedt ki, ezt követte 21 százalékkal a vagyonvédelem, 18 százalékkal pedig a vendéglátás.
A gazdasági válság miatt bevezetett, a kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől a munkáltatókat. Ezért 2018-tól kezdve már első alkalommal is munkaügyi bírságot von maga után még a minimális foglalkoztatási szabály megszegése is, például a bejelentés elmulasztása - olvasható a minisztérium munkaügyi főosztályának jelentésében.