Létszámstopot hirdetett a kormány a közigazgatásban a Népszava szerdai cikke szerint. A lap a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetétől értesült a rendelkezésről, ami állítólag június 20-ától lépett életbe, és arról szól, hogy visszavonásig nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem.

Megkerestük Boros Péternét, a szakszervezet elnökét, aki azt mondta, a birtokukba jutott 2051/2018-as számú rendelet annak ellenére hirdet létszámstopot, hogy a közigazgatásban mintegy 10 százalékos létszámhiány van, a dolgozók emiatt sok hivatalban gyakran kényszerülnek túlórázni. A nyugdíjba vonulások, költözések miatti távozások ráadásul több hivatalban is azt eredményezhetik, hogy a munkatársak köre a kritikus határ alá csökken, és már az ügyfelek kiszolgálása is veszélybe kerül.

Az érdekképviselet vezetője arra következtet, ilyen körülmények között csak az lehet az oka a rendelkezésnek, hogy a kormány rendezni kívánja a közigazgatásban dolgozók jogállását és bérszintjét, ehhez előbb tisztán kívánja látni az érintettekkel kapcsolatban (milyen jogállásaik hányan vannak, mennyi idősek).

Boros Péterné szerint a közszférában jelenleg 21 féle jogállás van, részben emiatt vannak 161 ezren olyanok, akiknek tíz éve nem emelkedett a bérük. A szakszervezet szerint a létszámstoppal egyfajta közigazgatási dolgozókra vonatkozó életpályamodellt készíthet elő a kormány, hogy ne a köztisztviselői bértábla határozza meg a karrierutat. A köztisztviselői illetményalapot egyébként idén sem emelték, továbbra is 38 650 forint. 

A szakszervezet ugyanakkor abban reménykedik, hogy az érdekegyeztetéseken sikerül elérni egy számukra kedvezőbb jogállás-rendezést, mint ami a járási kormányhivatali dolgozók és állami tisztviselők esetében történt, az ugyanis sokkal több jogot ad a munkáltatónak, mint a munkavállalónak. Boros Péterné azt mondta, a Közigazgatási Érdekegyeztető Fórum (KÉF) valószínűleg szeptemberben ülhet össze. 

A létszámstoppal és a bérrendezéssel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük a Miniszterelnökséget, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.