A rekordgyenge forintról is kérdezték Kovács Zoltán kormányszóvivőt a csütörtöki tájékoztatóján. A forint ugyanis soha nem látott szintre gyengült szerdán, 328,24 forintba került egy euró.

Orbán Viktor 2008-ban még ellenzéki politikusként azt állította, hogy a kormányfő által okozott bizalmi válság az oka a gyenge forintnak. Gyurcsány Ferenc kormányzása idején 2008-ban 274 forintba került egy euró, amikor Orbán kijelentette, hogy „a miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak”.

Kovács Zoltán most azt mondta, nem lehet összehasonlítani a tíz évvel ezelőtti helyzetet a mostanival, „nagy a kontraszt", mert akkor a „szakadék szélén táncolt magyar gazdaság". Most viszont rendben vannak a makromutatók, és a gazdasági teljesítmény nem ad okot arra, hogy ilyen árfolyam legyen.

Nem zárjuk ki, hogy spekulációs folyamatok állnak a háttérben.

A kijelentés azért meglepő, mert a devizapiacon mindenki minden másodpercben spekulál, ám a kormányszóvivő nem fejtette ki, hogy esetleg egy nagyobb összeesküvésre gondol-e. Kovács azt mondta, hogy a kormány vizsgálja ezt a bizonyos spekulációt, és „ennek fényében derítjük fel, mi tehető, mi a teendő". Kovács kijelentése azért is rossz üzenet a piacoknak, mert a közelmúltban Erdoğan török elnök is spekulációs támadásokkal próbálta magyarázni a líra gyengülését. 

A forint gyengüléséhez egyébként nincs szükség nemzetközi összeesküvésre; habár az államháztartási mutatók és a magyar gazdaság teljesítménye nem indokolnának esést, a világgazdasági folyamatok elégséges magyarázattal szolgálnak a jelenségre. A befektetési kategóriát tekintve Magyarország feltörekvő piacnak számít, ezekre pedig mostanában rájár a rúd: a fejlett piacokon (különösen az USA-ban) bekövetkezett kamatemelések miatt relatíve már nem olyan jó üzlet itt befektetni, az MNB laza monetáris politikája szembe megy a világtrendekkel, és nem is mutatkozik jel rá, hogy szereplne a tervek között az irányváltás. Ráadásul a feltörekvők közül néhány országban (pl. a törököknél) jelentkező válságtünetek is lefelé húzták a teljes piacot.

A kormányszóvivő egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy létszámstopot vezettek be a közszférában. „Megakadályozzuk, hogy több bürokrata legyen, csak akkor léphet be valaki, ha távozott.” Kovács szerint ez lehetőség „a minőségi elv érvényesítésére", és ez alapján majd a bérrendezés is bekövetkezhet.

Négy alapelv az EU-csúcson

Kovács Zoltán a tájékoztatón alapvetően a most kezdődő EU-csúcsról beszélt, ahol Orbán Viktor migrációs ügyben négy alapelvet fog képviselni.

1. A bevándorlást meg kell állítani, nem megszervezni.
2. Az európai határokat meg kell védeni.
3. Azokat, akik illegálisan érkeztek, vissza kell vinni a hazájukba.
4. Európai megoldás csakis a nép akaratán nyugodva jöhet létre, „elég volt a homokba dugott fejekből, meg kell hallgatni az európai embereket".