Úgy néz ki, hogy megint kanyarodik egyet a magyar mezőgazdasági stratégia, eddig ugyanis a Vidékfejlesztési Program (VP) fő célja deklaráltan az volt, hogy minél több embert kelljen foglalkoztani a mezőgazdaságban, hátha akkor nem ürül ki a vidék.
Most viszont Nagy István miniszterünk szerint
újra a hatékonyság lesz a cél.
Legalábbis az MTI-nek azt mondta, hogy arra kell törekedni, hogy az egy hektárról származó jövedelem nagysága növekedjen. Ez nem csak egy véletlen elszólás volt, azt is hozzátette, hogy
a világban óriási verseny van, ezért minden erővel és kapacitással versenyképessé és eredményesebbé kell tenni a magyar mezőgazdaságot.
Korábban a kormány ezerszer kimondta, hogy nem a jövedelmezőség a cél vagy az export, hanem, hogy minél élőmunka-igényesebb szervezetek kapjanak pénzt.
A VP legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. A program középpontjában éppen ezért a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlesztése áll, mégpedig a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatásával. /kormany.hu (2015)/
Ez a gyakorlatban leginkább a nem méretgazdazdaságos állattenyésztést jelenti, az a legdrágább ugyanis, ahhoz kell arányaiban a legtöbb zsellér, ha sok kis gazdaság nevelget egy pár nagy méretű állatot. Leegyszerűsítve a növénytermesztés nagy, egybefüggő területen számos növényfajtánál lényegesen inkább megtérülő, és sokkal hatékonyabban gépesíthető tevékenység.
Most akkor újra lehet, hogy a nagyobb, méretgazdaságosabb, azaz egy hektáron adott tudással több jövedelmet előállító irányba fordulunk vissza. Persze az se lenne életszerűtlen, ha az egész névleg kisbirtokos stratégia csak az állami földek olcsó szétosztásáig tartott volna eleve.