Továbbra is folytatódik Theresa May brit miniszterelnök túlélési küzdelme. A kormányfő megint sikeresen vívott meg egy ilyen, a posztját is veszélyeztető harcot, csak éppen Nagy-Britannia nem jutott egy centiméterrel sem közelebb a brexit-megállapodáshoz.
A brit alsóházban 307-301 arányban a kemény brexit hívei nyertek az uniópártibb képviselőkkel szemben, vagyis Theresa May kormányfő maradhat.
Körülbelül ez a lényege annak a mai brit szavazásnak, amelynek természetesen pontos szakmai tartalma is volt. A Parlament gyakorlatilag elutasította azt a módosítási indítványt, amelynek alapján a brit kormánynak vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval, ha a brit EU-tagság megszűnése előtt nem tud szabadkereskedelmi egyezményre jutni az EU-val.
Valójában ez a konkrét tartalom azért szinte teljesen érdektelen, mert a kaotikus brit belpolitikában még mindig csak azért megy az élet-halál harc, hogy a britek milyen álláspontot képviseljenek az unióval folytatott tárgyalásokon.
Ezen persze el lehet merengeni hosszú hónapokig, és lehet keménykedni is egymással, mint a lemondásokkal, bizalmi szavazásokkal leírható elmúlt két hónapban, csak éppen az a baj brit szempontból, hogy majd amikor valóban tárgyalni kell, akkor a tárgyalási mandátum nem lesz elegendő a sikerhez, a tárgyalóasztal túloldalán is ül majd valaki.
Érdekes, de valójában immár szokásos fejlemény volt, hogy a szavazás során kicsit összekeveredtek a pártszimpátiák. Hiszen a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának EU-párti tábora terjesztette be a módosítást, és végül Theresa May munkáspárti szavazatokkal védte meg a pozícióját.
A kormány ugyanis olyan sarkalatos jelentőségűnek ítélte e módosítás elvetését, hogy ha ez nem sikerült volna, a tory frakcióvezetés szerdára bizalmi szavazást kezdeményezett volna a kormánnyal szemben az alsóházban.
A vita hátterében az állt, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, mégpedig azzal az érvvel, hogy egyrészt a brexit után csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, másrészt a további tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételek teljesítésére kötelezné Londont - mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás kérdésében -, mintha Nagy-Britannia ki sem lépett volna az EU-ból.
Theresa May a szavazási győzelem után is harapófogóban maradt, hiszen van ugyan egy javaslatcsomagja Brüsszel felé a jövőbeli brit – uniós együttműködésről, de az igazán senkinek sem jó.
A mai helyzet alapján sokkal valószínűbb, hogy 2019. március 29-ig érdemi megállapodás nélkül fogja majd a megosztott Nagy-Britannia elhagyni az uniót.