A magyar gazdaság és politika kérdéseiről adott interjút a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Világgazdaságnak Bánki Erik fideszes képviselő, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. Ebben pedig olyan előrejelzést tett a magyar gazdaság egyik legdurvább folyamatával kapcsolatban, hogy csak nézünk. Bánki Erik szerint ugyanis

Bánki azzal kapcsolatban mondta ez, hogy megkérdezte tőle az újságíró, hogy mekkora áremelkedés lehet a lakáspiacon azután, hogy 2020 januárjától már nem lesz érvényes a kedvezményes, 5 százalékos áfa az új lakások építésére (arra utalva ezzel, hogy nem kellene-e mégis meghosszabbítani ezt a kedvezményt, amit a kormány boldogan kivezet). A képviselő erre válaszolta azt, hogy : "2020. januárig olyan mértékű ingatlanfejlesztés valósul meg, amely túlkínálatot okoz, így több mint 10 százalékos árcsökkenésre számítok a lakáspiacon."

Ennek a szöges ellentétét gondolják az ingatlanpiacot figyelő közgazdászok, akikből páran a Népszavának nemrég azt nyilatkozták, hogy milliókkal drágulhatnak majd a lakások az áfakivezetés után. Az Ingatlan.com, a Duna House és a GKI elemzői azt mondták, hogy 

• ha egy most induló projekt nem készül el 2019 végéig, akkor a vételár átadáskor fizetendő részét már 27 százalékos áfával számlázzák ki a vevőnek;
• egy 35-40 milliós lakás ára akár 7-9 millió forinttal is nőhet, ha a használatbavételi engedélyt már 2020 január 1. után adják ki rá.
• ha pedig  a fejlesztők az áfanövekedést vagy annak egy részét ráterhelik a vevőkre, akkor akár 30-40 százalékos visszaesés is jöhet az új lakások piacán;

Persze abban is van valami, amit Bánki mond, hogy ha elkészül addig sok lakás, akkor ha túlkínálat nem is lesz a piacon, de csökkenhet a nyomás és lassulhat a lakásárak növekedése. Balogh László, az Ingatlan.com elemzője a napokban azt nyilatkozta, hogy pont azért, mert 2019-ben lejár a kedvezményes áfa, a fejlesztők kicsit belehúzhatnak, hogy minél hamarabb elkészüljenek a tervezett lakások, vagyis felgyorsulhat az új lakások építése. 

Viszont hogy ez elég lehet-e ahhoz, hogy 10 százalékkal essenek az árak, az kérdéses. Főleg úgy, hogy a magyar építőipar krónikusan munkaerőhiányos, így hiába akarja a fejlesztő felpörgetni az építkezést, ha nincs, aki egymásra rakja a téglákat. A magyar ingatlanárak emelkedése pedig világszinten magas, Budapest tavaly benne volt abban a 10 városban, ahol egy év alatt a legdurvábban drágultak a lakások. 2017-ben a fővárosban 15,5 százalékkal nőttek a lakásárak. 

Bánki ezenkívül még nyilatkozott arról, hogy 

• hogyan lehet küzdeni a munkaerőhiány ellen?: "Képzéssel"
• hogyan lehet hazacsábítani a külföldre ment fiatalokat?: hiányzik majd nekik a család meg a baráti társaság, ha a kinti fizetés 60-70 százalékát megkapják, majd hazajönnek
• miért emelték másfélszeresére, 360 milliárd forintra a költségvetési tartalékot: mert migráció
• újra kell-e tervezni a költségvetést a 330 forintos euró árfolyam miatt?: nem
• és hogy "Az ország biztonságának növelését mi indokolja? Hiszen a kerítéssel eddig sikeresen megvédték az országot, s a belbiztonság is jó." Hogy erre mit válaszolt, az nem is olyan érdekes (mert rég nem fejlesztették a hadsereget és itt lenne az ideje), csak szerettem volna bemásolni a kérdést.