Egy szerdán publikált kutatás szerint az Európai Központi Bank rendhagyó intézkedései csökkentették a jövedelmi egyenlőtlenséget az euróövezetben, a szegényebb háztartások jártak a legjobban - írta a Bloomberg.
A kutatás kimutatja, hogy a negatív kamatlábak és a nagyszabású kötvényfelvásárlások nagyban hozzájárultak a munkanélküliség csökkentéséhez, különösen a fizetési skála alján lévők körében. Az EKB és a Princeton Egyetem közgazdászai szerint a kutatás végeredménye ellentmond a kritikának, miszerint a szokatlan irányelvek, amelyek felvitték az ingatlanok és a részvények árát, első sorban a gazdagoknak kedveztek.
A tanulmány szerint a mennyiségi lazítás főleg közvetetten érintette az eurózóna fogyasztóit, munkahelyeket teremtett, ami megemelte a béreket és elősegítette a 19 országot magába foglaló térség felépülését.
A gazdasági fellendülésnek köszönhető béremelkedésből és az erősödő munkaerőpiacból szinte mindenki profitált.
Ahogy az ábrán is láthatjuk, az első ötödben (9400 € / 3 061 662 forint évente) lévők jártak a legjobban, náluk a munkanélküliség csökkenése 3,1 százalékkal növelte az átlagos jövedelmet. Minél magasabb csoporthoz érünk, annál inkább az általános jövedelemnövekedés miatt nőtt az emberek bére. A legmagasabb csoportban (95 300 € / 31 040 037 Ft) már az össznövekedés háromötöde tudható be ennek. Összefoglalva a közgazdászok azt írták, hogy a monetáris lazítás közvetett hatásai minden háztartás számára előnyösek.
A kutatók a blokk négy legnagyobb gazdaságára (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) alapozták észrevételeiket és arra a következtetésre jutottak, hogy a rekordalacsony kamatlábaknak valamivel összetettebb ennél a hatása. A szegényebb, kevesebb megtakarítással rendelkező háztartásokat nem érintették az alacsony kamatok, viszont akiknek megtakarításai voltak, veszteségeket szenvedtek. Ezeket a veszteségeket azonban ellensúlyozták a gyorsabban növekvő gazdaság miatti magasabb bérek.
A német és holland kritikusok azzal vádolták a központi bankot, hogy bünteti a megtakarítással rendelkezőket és súlyosbítja az öregkori szegénységet. Többek között az előző német pénzügyminiszter, Wolfgang Schaeuble is azzal bírálta az uniós döntéshozókat, hogy bizalmatlanságot idéznek elő az európai intézményekkel szemben és ők a felelősek a populizmus elterjedéséért az EU-ban. A kutatás eredményei komoly fegyvert adnak Mario Draghi az EKB elnökének a kezébe a kritikusokkal szemben.
A tanulmány, ami nem feltétlenül az EKB véleményét képviseli, arra a következtetésre jutott, hogy az egyenlőtlenség az euróövezetben elsősorban egy strukturális jelenség, a vagyont és a jövedelmet más tényezők befolyásolják, nem a monetáris politika.
Némileg árnyalja a pozitív összképet, hogy a kvantitatív lazítás hatására az ingatlanpiacra áramló tőke feltornázta az ingatlanárakat. Ez azoknak kedvez, akiknek már van saját lakásuk. Akik viszont éppen vásárolnának vagy tartósan bérelnek, azoknál növeli a lakhatás költségét, ami jellemzően a amúgy is a háztartások legnagyobb havi kiadása. Így az alacsonyabb keresetűek jövedelem-növekedésének egy részét felemészthette a lakhatási ráfordítás, különösen az olyan európai nagyvárosokban, mint London vagy München, ahol akár 37 százalékkal túl vannak értékelve az ingatlanok a bérekhez képest.