A parlament pénteken 128 igen és 56 nem szavazattal elfogadta a 2019-es költségvetést. A szavazáson nem történt meglepetés: a Fidesz, a KDNP és a nemzetiségi képviselő igennel voksolt, az ellenzéki frakciók nemmel. 

A konvergenciaprogrammal összhangban 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak a jövő évi büdzsében. A költségvetés elég optimista előrejelzésekre épül, a Pénzügyminisztérium 2019-re 4,1 százalékos növekedést vár, erős lakossági fogyasztással (3,9 százalék), a beruházások fellendülésével (9,5 százalék) és a foglalkoztatottság további növekedésével (1,5 százalék).

A költségvetés ezek mellett az infláció növekedésére is számít (2,7 százalék). Az államadósság mérséklése folytatódik, a ciklus végére 60 százalék alá szeretnék csökkenteni a GDP-arányos államadósságot.

Varga Mihály ugyanakkor a költségvetés benyújtásakor azt is megemlítette, hogy bár a magyar gazdaság kilátásai stabilak, a világgazdaságban vannak veszélyek,

A 2019-es költségvetésben óriási változások nem lesznek a 2018-as büdzséhez képest, de következzenek a legfontosabb részletek:

• Az szja és az áfa nem változik,
• de 17 500-ról 20 ezer forintra nő a kétgyerekesek esetén is az elérhető családi adókedvezmény.
• 19,7 százalékról 17,5 százalékra fog csökkenni a szociális hozzájárulási adó mértéke, ez nagyjából 100 milliárd forintot hagy a cégeknél, ebből lehet béreket emelni és fejleszteni.
• A nyugdíjak értéke az inflációval tuti emelkedik, ez a tervezet szerint 2,7 százalék lesz, viszont magas növekedés esetén lesz majd nyugdíjprémium is. Mivel 4,1 százalékos növekedést várnak, ha ez megvalósul, akkor nyugdíjprémium is lesz, erre 24,6 milliárd forintot tett félre a kormány.
• A kormány nagyon optimista ezzel a növekedési előrejelzéssel, de érzékelik a világgazdaság és az eurózóna felett gyülekező viharfelhőket, ezért a tavalyihoz képest másfélszeresére nő a biztonsági tartalék. Ha baj lesz, így 360 milliárd forint áll majd rendelkezésre válságkezelésre (ez a GDP 0,8 százalékát teszi ki).
• A költségvetés felveti, hogy kormánytisztviselők fizetését akár 25-30 százalékkal emeljék, de ennek a konkrétumairól csak ősszel fognak dönteni a dokumentum alapján.

Több pénz az egészségügyre, sportra, kevesebb az oktatásra

Egészségügyre 101 milliárddal jut több pénz jövőre, ami a kiadásokon belül arányosan is több, mint amennyit tavaly szánt erre az állam. A tervezet alapján 40 milliárd forintot különítenek „az egészségügyi ágazat fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását célzó feladatok támogatására".

Szintén nagyobb egészségügyi fejlesztési kiadás az Egészséges Budapest programra szánt 37 milliárd forint, amiből a fővárosi és Pest megyei egészségügyi szakellátásokat fejlesztik.

Oktatásra viszont reálértéken kevesebb jut majd, csak 15 milliárd forinttal lesz erre több pénz jövőre, az infláció ezt a többletet el is viszi, már amennyiben bejön a kormány 2,7 százalékos várakozása. A kiadások arányában középfokú és felsőfokú oktatásra ugyanannyit költ majd az állam, mint idén, az „egyéb oktatás" kategóriára jut majd arányosan kevesebb.

Orbán Viktor miniszterelnök ez utóbbiról korábban azt mondta, hogy ez egyben a hazaszeretetet is növeli majd.

Több pénz a kommunikációra és a honvédelemre

A tervezet szerint a közlekedés fejlesztésére is elég sok jut majd, a „közúti közlekedési tevékenységek" kategória mellett a költségvetésben 93 milliárd forintnyi, a „vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások" kategória mellett pedig 40 milliárd forintnyi plusz forrás szerepel 2019-re, de távközlésre is 36 milliárd forinttal több pénz megy.

Honvédelemmel kapcsolatban az a cél, hogy ne legyen terrorfenyegetettség, ezért belekezdenek a honvédség modernizálásába, védelemre összesen nagyjából 88 milliárddal forinttal többet költenek 2019-ben.

Rogán Antal minisztériumra is örülhet, ugyanis 20,6 milliárdról 29,6 milliárdra nőnek a kormányzati kommunikációra szánt források.

Sok fejlesztésre is marad pénz a 2019-es tervezet alapján:

• a családi otthonteremtési kedvezményre 242 milliárd lesz;
• a Modern Városok Programra 135 milliárd forintot különítettek el;
• a Liget-projektre 25,6,
• a Paks II. projektre 106,
• a Budapest–Belgrád-vasútvonalra pedig 3,5 milliárdot terveznek költeni 2019-ben.

Fejlesztésekre összesen 4000 milliárd forintot szánnak a tervezetben.

Borítókép: Huszti István / Index.