A parlament pénteken elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.

A javaslatot 131 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett hagyták jóvá: a Fidesz-KDNP szavazott igennel, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd elutasította a tervezetet, a Jobbik pedig tartózkodott.

Az új adótörvény legfontosabb részletei:

• A jogszabály a 15 százalékos személyi jövedelemadót nem módosítja, és marad a 9 százalékos társasági adó is.
• A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.
• Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában.
• További változás, hogy jövőre már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít az adóhivatal. Az egyéni vállalkozók szja-bevallási és befizetési határideje egységesen május 20. lesz, ami már a 2018-as adóévre is irányadó.
• A kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé váltak - például a bevételi értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett -, emellett az adónemet kiegészítették a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel. A kedvezőbb választási feltételek már 2018. december 1-jétől hatályba lépnek, így már 2019. január 1-jétől a kiva hatálya alá lehet kerülni.
• Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót (szja) kell fizetni.
• A népegészségügyi termékadó (neta) 2019-től átlagosan 20 százalékkal nő.
• A kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adója csökken, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele pedig nulla forintra változik.
• Az európai uniós adóminimum elérése érdekében három lépésben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől. Egy doboz cigaretta lépésenként 30-40 forinttal drágulhat.

Változik a cafeteria-rendszer

A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatásoknál nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, ugyanakkor a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

A helyi adókról szóló törvény módosításával tovább egyszerűsödik az adóadminisztráció: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.

Megszűnt öt adófajta

Nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba (szocho).

A baleseti adó biztosítási adóba olvadása fokozatos lesz, az új szabályokat a 2019-es biztosítási évfordulóktól kell alkalmazni. Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Átalakult a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Bevezették a munkaerőpiacra lépők kedvezményét, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. Az adókedvezmény már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.

Jön a bevándorlási különadó

A bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva bevezetik a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni.

A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

Bevándorlást segítő tevékenységnek számít például a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, oktatásszervezés valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Utóbbi esetben az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség lesz. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.