Szégyenteljesnek minősítette Donald Trump amerikai elnök az FCC (Szövetségi Kommunikációs Bizottság, a helyi médiahatóság) döntését, amely elkaszálta a Sinclair és a Tribune konzervatív médiacégek 3,9 milliárd dolláros összeolvadását. A döntés annyiban tényleg meglepő volt, hogy mostanában hússzor nagyobb médiadealek is zöld lámpát kaptak.
Nem veheti meg az Egyesült Államokban a legtöbb egyedi tévécsatornával rendelkező Sinclair Broadcasting a Tribune Media nevű versenytársát. Így döntött a kormányzathoz tartozó, de deklaráltan független FCC (Federal Communications Comission – Szövetségi Kommunikációs Bizottság) nevű hatóság.
Donald Trump amerikai elnök a döntést követően a Twitteren bírálta a bizottságot, mint írta, szomorú és tisztességtelen, hogy az FCC nem támogatja azt a lépést, amely konzervatív emberek sokaságának juttathatna el hiteles híreket. Az pedig szégyenteljes, hogy eközben bezzeg az NBC és a Comcast egyesülhetett – írta az elnök, aki a különösen a bögyében levő NBC mellé a kamuhírgyártó (fake news) jelzőt is odabiggyesztette. Az elnök így szokta minősíteni a Time Warner csoportba tartozó CNN 24 órás hírcsatornát is.
A felvásárló és a felvásárlási célpont valóban erős szereplő lehetett volna a tévépiacon, hiszen a Marylandből irányított Sinclair Broadcast Group főleg konzervatív helyi televíziós csatornákkal rendelkezik, míg a Chicagóban működő Tribune országos cég, sok tematikus nagy csatornát is üzemeltet.
A cégek 2-3 milliárd dolláros forgalma és 8-9 ezer főnyi munkavállalója alapján nagyjából ugyanakkorák. Egy közös konglomerátum együtt már képes lett volna kihívni a konzervatív oldal fő hírszolgáltatóját, a Fox News-t.
A dealt nagyon sokan ellenezték demokrata és republikánus oldalon is, nem kívánatos koncentrációról beszéltek. Ajit Pai, az NCC hivatal indiai származású elnöke már a folyamat közben is több aggályának hangot adott, nem érezte kellően átláthatónak a tervezett jövőbeli vállalat-irányítást. Menet közben az is felmerült, hogy a Sinclair bizonyos városokban elad csatornákat, hogy ezzel a versenyt erősítse, de végül ez sem volt elég.
Többen is emlékeztettek arra, hogy Donald Trump az elnöki kampányban maga is kampányolt a média túlzott koncentrációja ellen, igaz ő az akkor folyamatban levő óriási médiafelvásárlásra gondolt, vagyis azt ellenezte, hogy az AT & T megvehesse a Time Warnert. Végül azonban, ha nem is könnyen, még a Legfelsőbb Bíróságot is megjárva, de az AT&T 85 milliárd dollárért megvehette a Time Warnert.
Ráadásul nem is ez volt az egyetlen óriási médiaegyesülés mostanában, mert a Disney 71,3 milliárd dollárért (de adósság-átvállalással együtt szintén 85 milliárd dollárért) megvehette a Foxot.
Nincs két hasonló ügy versenyszempontból, de az valóban meglepő, hogy az összességében sokkal inkább versenyszűkítőnek tűnő médiafelvásárlások lettek sikeresek, Trump ilyen megközelítésből joggal érezhet kettős mércét.
Ha a magyar analógiát megvizsgáljuk, itthon is érezhető némi kettős mérce a médiadealek versenyhivatali és médiahatósági engedélyezése körül. Csak nálunk nem a regnáló hatalom ellen lépnek fel szelektíven a hatóságok, amikor Mészáros Lőrinc médiapiaci terjeszkedései, mint kés a vajban csúsznak át az engedélyeztetési folyamaton, de az RTL Klub és a Central-csoport összebútorozása elakad.