A Hernádi Zsolt kiadatására vonatkozó uniós bírósági döntés tiszteletben tartására szólította fel Magyarországot csütörtökön Drazen Bosnjakovic horvát igazságügy miniszter.

Bosnjakovic újságíróknak nyilatkozva elmondta, a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával.

"Az ítélet világosan rámutat, hogy az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani, és a döntés alapján elvárjuk az EU-tagállamoktól, hogy azt meg is tegyék"

- mondta a tárcavezető. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi történik, ha Magyarország figyelmen kívül hagyja az ítéletet, a miniszter úgy válaszolt: "meglátjuk, a bíróság ítélete nagyon világos, és aszerint kell eljárni". Megjegyezte, hogy ahogy telik az idő, úgy lesznek aktívabbak az ügyben.

A Zágráb megyei bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához (CJEU), amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot, és ezzel szerintük megsértette az uniós jogot, írja az MTI.

Az uniós bíróság szerdai ítélete szerint egy nemzeti hatóság nem tagadhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtását. Bosnjakovic ezért úgy vélte: a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával. "Az ítélet világosan rámutat, hogy az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani, és a döntés alapján elvárjuk az EU-tagállamoktól, hogy azt meg is tegyék" - mondta a tárcavezető. Szavai szerint ahogy az idő múlik, úgy lesznek aktívabbak az ügyben.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.

A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat. Állítása szerint soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem. Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. Ezt azonban a budapesti Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek.

A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol elnöke elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat. Idén júliusban Hernádi távollétében is elkezdődött volna az ellene folyó eljárás a Zágráb megyei bíróságon, de technikai okokra hivatkozva azt szeptemberre halasztották. A perben 2019 júliusa előtt ítéletet kell hoznia a testületnek, különben elévül az ügy. Amennyiben azonban addig születik elsőfokú ítélet, akkor további két évvel meghosszabbodik az elévülési határidő.