Nem sikerült megszüntetnie a parlamentnek azt a meglehetősen furcsa gyakorlatot, hogy az állam a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál adókedvezménnyel díjazza a kárt okozó (nagy) gépjárművek tulajdonosait - írja a Világgazdaság.
A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kgfb-hez kapcsolódó adózás:
megszűnik a baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át.
A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem - egyéb adóvonzataival együtt - a díj részeként kell megfizetni. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges, vagyis lényegesen nem emelkednek vagy csökkenek a kgfb díjak. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára viszont kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot.
A bonus-malus rendszer szabályozás a korábban kárt okozókat (vagy biztosítási kártörténettel még nem rendelkezőket) bünteti, akár négyszer magasabb díjat is elkérhetnek a biztosítók ezekben az esetekben a biztosítottól. A lap cikke szerint mivel az adó a befizetett díjra vetül, több olyan eset lehetséges, ahol
a gépjármű-tulajdonos lényegében azért kap adókedvezményt, mert veszélyesen vezet.
A nagy teljesítményű járművekkel rendszeresen kárt okozó sofőrökre - akiknek az átlagnál jóval magasabb is lehet a díjuk - ugyanis ugyanúgy vonatkozik az adókedvezmény "sapkája", mint a biztonságosan vezetőkre. Sokak szerint érdemes volna az adósapka alkalmazásának lehetőségét valamilyen módon a kármentességhez kötni, például kimondani, hogy a büntetőszorzóra vonatkozó díjtételre nem igényelhető az adókedvezmény.