Gyárat épít a BMW német autógyártó vállalat Debrecenben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az MTI jelentése szerint a német autógyártó több mint egymilliárd euróért, vagyis több mint 320 milliárd forintért fejleszt majd a városban, és már a beruházás elején több mint ezer új munkahelyet hoz majd a hajdú-bihari megyeszékhelyre.

Szijjártó közölte: a város melletti 400 hektáros területen a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állítanak elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat. A gyárban évi 150 ezer autó készülhet.

A kormány 14 hónapja tárgyalt a BMW-vel, amely több európai várost is megvizsgált lehetséges helyszínként. 

A külügyminiszer a beruházás bejelentésekor arról beszélt, hogy a világgazdaságban olyan gyors és mély változások zajlanak, hogy modern kori ipari forradalomról lehet beszélni, amelyben a vállalatok versenyben állnak az új technológiák alkalmazásáért, az országok pedig a beruházásokért. Magyarország pedig benevezett ebbe a versenybe, többek között az alacsony adókkal, a rugalmas munkaerő-szabályozással, a duális szakképzéssel és a színvonalas informatikai, műszaki képzésekkel.

Szijjártó kijelentette: mára megkérdőjelezhetetlenné vált a magyar és a német gazdasági együttműködés, hiszen mintegy hatezer német vállalat csaknem háromszázezer magyar embernek ad munkát.

Meggyőződésem, hogy Debrecent teljes egészében dinamizálni fogja a BMW és a város együttműködése.

Ezt már Papp László, Debrecen fideszes polgármestere mondta a beruházásról, hozzátéve, hogy a BMW döntése a város gazdaságfejlesztési stratégiájának sikerét bizonyítja. A polgármester hozzátette: a beruházás bejelentése után újra kell gondolni a település jövőjéről alkotott elképzeléseket, elő kell készíteni a fejlesztési területet, oktatásfejlesztési feladatokat kell megoldani, és át kell gondolni a város következő éveinek fejlesztési és gazdaságfejlesztési stratégiáit is.

A BMW közleménye szerint részben infrastruktúrája, logisztikai kapcsolatai és a BMW meglévő beszállítói hálózatának elhelyezkedése miatt esett Debrecenre a választásuk. A környék szakképzett munkaereje szintén jelentős előny volt a helyszín kiválasztáskor. A közlemény szerint

A BMW-nek jelenleg 14 országban 30 gyáregysége van, ebből 16 van Európában, azon belül öt Németországban és három Nagy-Britanniában. Ezenkívül a cégnek két üzeme van az Egyesült Államokban, kettő Latin-Amerikában és három Ázsiában. A cég közleménye szerint tavaly 1,1 millió autót adott el Európában, ezzel a kontinensen értékesíti az autóinak 45 százalékát. 

Arról, hogy a BMW gyárat építhet Magyarországon, már jó ideje pletykáltak, sőt, három éve el is terjedt a sajtóban, hogy megszületett a megállapodás. Erről akkor kiderült, hogy nem volt igaz. 

Az új gyárral tovább erősödik az autóipar dominanciája Magyarországon, ami már eddig is az ország legfontosabb iparágának mondható. 2017-ben a járműgyártás részesedése több mint 8 ezer milliárd forintot tett ki, ezzel messze ez a szektor járult hozzá leginkább az ipari termeléshez, 2018-ban pedig a teljes ipari termelés több mint 27 százalékát teszi ki. Tavaly 472 ezer autót gyártottak le a Mercedes kecskeméti, az Audi győri, a Suzuki esztergomi és az Opel szentgotthárdi gyárában – ez az EU-ban legyártott 19 millió autó 2,8 százaléka. 

Az autóipar már annyira kiemelt iparág, hogy pár éve, a Volkswagen dízelbotránya alatt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még arról beszélt, hogy nem jó, ha az ország ilyen szinten függ egyetlen iparágtól. Akkor, 2015-ben azt is közölte, hogy kormány csökkenteni akarja a gazdaság egyoldalú függőségét az autóipar teljesítményének hullámzásától. Ez a függőség 2016 elején látszott igazán, amikor az Audi gyártósorának átállítása miatt csökkent a termelés, és emiatt, no meg az uniós források kiesése miatt bezuhant a magyar GDP. Hogy a nyugati autóipartól való függés áldás vagy átok-e a magyar gazdaságnak, arról itt írtunk részletesebben.

A beruházás részletei még nem ismertek, például az sem, hogy milyen feltételekkel vagy kedvezményekkel jön Magyarországra a BMW, de amennyire az ilyen beruházásokat ismerjük, a kormány valószínűleg óriási adókedvezményekkel és támogatásokkal csábította a vállalatot. Ahogy arról korábban írtunk, Magyarország az EU-s átlaghoz képest is sokat költ nagyberuházások támogatására, ami jellemzően azt jelenti, hogy német multiknak ad elég sok ingyenpénzt a kormány autóipari állásokért. A német cégek kapják messze a legtöbb ilyen támogatást, 2010 óta a multiknak adott pénz 27 százaléka landolt német cégeknél. 

Ha úgy fogjuk fel ezeket a támogatásokat, hogy autóipari munkahelyeket vesz a kormány, akkor meg kell állapítanunk, egy-egy ilyen munkahely egyáltalán nem olcsó. Ha az egy munkahelyre jutó támogatás összege alapján listázzuk a projekteket, abból az derül ki, hogy a legdrágábban az Auditól vásárolt munkahelyeket a kormány: az Audi 2008-as 5,3 milliárdos támogatása összesen csak 150 munkahelyet hozott létre, ami azt jelenti, hogy egy munkahely nagyjából 35 millió forintba került ebben az esetben. Persze azért ebből a pénzből magyar cégeknek is jutott, a nagy autógyárak beszállítóinak nagy része ugyanis magyar vállalkozás. 

Az is megválaszolatlan kérdés, hogy ki fog majd dolgozni a BMW gyárában, amikor már a meglévő autógyárak is nehezen találnak munkaerőt. Nem kizárt, hogy a BMW is úgy jár majd, mint pár egyéb üzem az ország keleti felén, és ukrán munkásokkal kell majd kipótolnia a hiányzó munkaerőt. Ez viszont azt is jelentené, hogy a kormány valójában bevándorlóknak vásárol munkahelyet. 

Magyarországon a rendszerváltás óta van autógyártás, az első külföldi tulajdonú autógyár, a Suzuki 1991-ben kezdte el megépíteni esztergomi gyárát, egy év múlva pedig el is készült Magyarországon az első Suzuki Swift. Ugyanebben az évben az Opel szentgotthárdi gyárában is elkészült az első autó. Az Audi győri leányvállalata 1993-ban alakult, a BMW előtti legutóbbi érkező, a Mercedes pedig 2008-ban nyitotta meg a gyárát Kecskeméten.