Csütörtök délután nagyszabású telefonkonferencián próbálja majd elmagyarázni a világ befektetőinek a török pénzügyminiszter a politikai vezetés álláspontját a gazdasági kilátásokról. A délután 3-kor esedékes konferencián Berat Albaryak a várakozások szerint konkrétumok hangozhatnak el azzal kapcsolatban, hogyan kívánja a török kormány megmenteni a lírát és stabilizálni a helyzetet.  

A török helyzet nem egyszerű: a kibontakozó devizaválságot súlyosbítja az USA-val vállalt többszintű konfliktus.

Donald Trump amerikai elnök a múlt pénteken az acél- és alumíniumcikkek védővámjának jelentős megemelésével fenyegette meg Törökországot. Erdogan válaszképpen megemelte több amerikai termék, például a személygépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját, de a vámháború nyilván jobban fáj a törököknek. A gazdasági keménykedés mögött az áll, hogy a két ország közt sok a vitás kérdés, az egyik legélesebb konfliktusforrás Andrew Brunson, a Törökországban fogva tartott lelkész ügye. Szintén ellentét bontakozott ki az oroszoktól vásárolni tervezett rakétarendszer kapcsán. Emiatt Donald Trump visszatartja az F35-ös üzletet, azaz a már kifizetett amerikai vadászgépeket nem szállítják le. Emellett a szíriai konfliktus rendezésének kérdését is máshogy látja a két ország.

A másik front a pénzügyi segítség kérdése. Csütörtök reggel az IMF szóvivője azt jelezte a Reuters tudósítása szerint, hogy továbbra sincs jele annak, hogy Törökország a Nemzetközi Valutaalaptól kérne pénzügyi segítséget szorult helyzete ellenére. Ez persze nem meglepő annak fényében, hogy ezt a lehetőséget hétvégi nagygyűlésein Recep Tayyip Erdogan török elnök újra kizárta és közben tegnap sikerült megállapodnia Katarral egy 15 milliárd dolláros befektetési és pénzügyi stabilizáló csomagról.

A török líra év eleje óta értékének harmadát elvesztette a dollárral szemben, a befektetők tartanak tőle, hogy a török vállalatok egy része nem fogja tudni visszafizetni a devizahiteleit. További kockázatot jelent, hogy a változó kamatozású hitelek amiatt is drágulhatnak, ha a török jegybank további kamatemelésre kényszerül. A pénzromlás mögött a fejlett piacokon az utóbbi időben bekövetkezett kamatemelések mellett az áll, hogy a török gazdasági növekedést főleg az olcsó dolláralapú hitel és a különféle költségvetési intézkedések hajtották.