A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt lassan "kifogy a gőz" a térségi gazdaságokból – írja a Financial Times hétfői elemzésében.

A londoni gazdasági napilap online kiadásán megjelent írás szerint a térségi fellendülés egyelőre folytatódik, a régiós gazdaságok az idén várhatóan 4 százalék körüli ütemben növekednek, ám a munkaerő-kínálati kapacitás már a határaihoz közelít.

Eurostat-adatokat idézve a Financial Times kiemeli: a júniussal zárult három hónapban a magyar iparvállalatok 86,6 százaléka jelezte, hogy a következő negyedévben a munkaerőhiány korlátozni fogja termelésüket. A vizsgált térségen belül ez a legmagasabb arány: Lengyelországban az ipari cégek 49,7 százaléka, Csehországban 43,2 százalékuk tett közzé hasonló előrejelzést, de e két országban is a kétszeresére emelkedett ez az arány az elmúlt két évben.

Az elemzés szerint ebben a környezetben dühödt marakodás alakult ki a munkaerőért, és ez Magyarországon az idei első negyedévben 10 százalékkal, Csehországban 9 százalékkal, Szlovákiában 8,5 százalékkal, Lengyelországban 8 százalékkal növelte a munkaköltségeket az egy évvel korábbi szinthez képest.

A Financial Times szerint a munkaerőhiány a térség gazdasági sikereinek és demográfiai folyamatainak együttes következménye. A lap idéz egy ENSZ-előrejelzést, amely szerint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia összesített lakossága a tavalyi 64 millióról 2050-ig 55,6 millióra, hozzávetőleg 13 százalékkal csökken.

Az idézett ENSZ-tanulmány szerint ugyanebben az időszakban a világ egyetlen más térségében sem várható a lakosságszám ennél gyorsabb visszaesése, bár egyes országokban, például Japánban a világszervezet még meredekebb csökkenéssel számol.

A lap szerint Magyarország ugyanakkor a munkapiaci részvétel ösztönzésével próbálja növelni a munkaerő-kínálatot. Kovács Zoltán kormányszóvivő a Financial Timesnak kijelentette: a magyar kormány véleménye szerint gazdasági előnyök származnak abból, ha egy ország a saját lakosságára, a saját önazonossági környezetére támaszkodik. Kovács Zoltán hozzátette: a kormány nem kíván bevándorlókat alkalmazni sem a demográfiai, sem/vagy a munkapiaci helyzet megoldására.