Magyarországon 2017-ben a lakosság 30 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a családi jövedelem nem érte el a létminimum szintjét. Az iskolai évkezdet kapcsán a Policy Agenda kiszámította, hogy a gyereket nevelő családok helyzete hogyan alakul.

A tavalyi évben létminimum alatt élőnek számított a gyermeket nevelő családokban élők 42 százaléka. Ez jóval nagyobb arány, mint a teljes lakosságban, és ez azt mutatja, hogy a létminimum szempontjából ez a társadalmi réteg a legkiszolgáltatottabb. Becsléseink szerint 750 ezer gyereket érint ez az élethelyzet.

 

Létminimum és társadalmi minimum összege gyermekes családoknál
család összetétele	létminimum háztartási szintű összege	társadalmi minimum háztartási szintű összege
1 felnőtt + 1 gyermek	149.243,- Ft.	194.238,- Ft.
1 felnőtt + 2 gyermek	194.468,- Ft.	253.098,- Ft.
2 felnőtt + 1 gyermek	217.080,- Ft.	282.528,- Ft.
2 felnőtt + 2 gyermek	262.305,- Ft.	341.388,- Ft.
2 felnőtt + 3 gyermek	298.485,- Ft.	388.476,- Ft.
Forrás: Policy Agenda, Társadalmi minimum 2018

Településtípusonként is jelentős különbségek vannak a gyermeket nevelő családok anyagi helyzetében. A fővárosban élő gyermekes családok tagjainak 23 százaléka él létminimum alatt, míg a falvakban ez az arány 54 százalék. Amennyiben a gyermekek száma alapján nézzük, akkor az 1-2 gyerekes családok 41 százaléka tartozik abba a körbe, ahol a létminimumot sem éri el a jövedelem, míg a 3 vagy több gyermekeseknek 49 százaléka.

A társadalmi minimum a létminimumnál tehát egy minőségileg magasabb szint: „szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”