Egy éve írtunk róla, de a jelenség továbbra is él: apróhirdetési oldalakon csalók jelentkeznek a hirdetésekre, akik általában angol nyelvű üzeneteket vagy e-maileket írnak, külföldre szeretnék kérni az árut és sokszor nem alkudoznak. A csavar a fizetés környékén jön.

Egyik olvasónkkal történt az alábbi eset:

Meghirdettem biciklimet az egyik nagy magyar online piacon, majd pár óra múlva egy kedves finn úriember érdeklődött. Elsőre csak pár apróság tűnt fel, például ki vesz Finnországból bármit is használtan Magyarországról, vagy éppen miért akarja alkudozás nélkül bármilyen pontosabb adat nélkül megvenni. Ahogy ezen túllendültem, írt, hogy nagyon sürgősen kéne neki az áru, szóval adjak egy Paypal (később fontos lesz) címet, ahova utalhat. Reggel meg is érkezett az összeg, csak hogy a várt 300 euró helyett 475 euró. Azzal magyarázta, hogy bár előtte szó sem volt róla, de a 20 euró valamilyen kezelési költség, a 250 euró meg a szállításra van, és majd én utaljam el. Na, ennél a pontnál elég gyanús lett az ügy, majd láttam, hogy hiába írja, hogy levették az összeget a számlájáról és elméletileg rajta van az enyémen, még valamit csinálni kell, hogy végleges legyen a tranzakció. Na, ekkor jött a csavar. A kedves úriember azt mondta, hogy a Western Unionon keresztül küldjek egy adott címre pénz, és akkor majd hozzáférek az összeghez. Na, gondoltam meg is vagyunk: erre ment ki a játék. Gondoltam megkérdezem, hogy mégis hogy utaljak, amikor egy olyan országnevet adott meg, ahova nem is lehet a Westernnel utalni? Ekkor küldött egy teljesen más címet, majd mikor megkérdeztem, hogy akkor a 20 eurót kell-e küldenem, jött a válasz, hogy nem, 250 eurót természetesen, mert azért küldött többet. Ekkor felhívtam a Western Uniont, hogy mi a helyzet, majd a hölgy tájékoztatott, hogy a Paypallal nem állnak kapcsolatban, illetve hogy ekkora összeget soha nem számítanak fel ilyen kevés pénzért. Emberünknek nemes egyszerűséggel megírtam, hogy nincs 250 euróm. Erre teljesen ledöbbent és elkezdett alkudozni, hogy mennyim lenne, ő majd utalja a többit. Ennél a pontnál nem bírtam tovább és nem válaszoltam. Az eset után pár órával pedig jött a megsemmisítő email: az FBI (igen az az FBI) Paypal osztálya 24 órás ultimátumot adott a kifizetésre vagy felfüggesztik az accountomat.

Olvasónk írt a PayPalnek, ahol még vizsgálják az ügyét.

Megkérdeztük a Jófogást az esetről, már csak azért is, mert a szerkesztőség több tagjával is szinte szó szerint történt már hasonló eset. A közös mindben az volt, hogy angol nyelvű üzenetek érkeztek (nagyobb bizalom), nem alkudtak és külföldre kérték az árut. Az esetek akkor váltak gyanússá, amikor a feladókat nem lehetett felhívni (visszahívhatatlan mobilszámról érkezett SMS-ek), vagy kamunak látszó FB-profilok álltak a feladók mögött. A trükk minden esetben az volt, hogy az eladótól kértek előre plusz pénzt a „szállításért”.

A visszaélést sajnos elősegíti, ha olyan felületről van szó, ahol még egy alap biztonsági beállítás sincsen (visszaigazolt telefonszám például), és a vásárlókat nem lehet értékelni. (Én például az első „vevőnek” nem dőltem be, és amikor pár nappal később egy másik számról, egy másik vevő írt, belementem a történetbe és visszaírtam. A válaszok szó szerint ugyanazok voltak, mint az első esetben. Annyira nyilván odafigyelnek, hogy ha bútort árul valaki, akkor bútort írnak, ha biciklit, akkor biciklit, de a szöveg többi része és a kérdésekre adott válaszok copy paste-tel készültek.)

A Jófogás kiemelten ügyel a felhasználók biztonságára. Éppen ezért felületeinken is azt hangsúlyozzuk, hogy a felhasználók soha ne utaljanak előre, inkább használják a háztól-házig szolgáltatást. Mindent megteszünk azért, hogy a csalásgyanús eseteket kiszűrjük. Az ilyen jellegű bejelentéseket kiemelten kezeljük és felhívjuk a felhasználóink figyelmét arra, hogy minden esetben jelentsék a gyanús eseteket, hogy minél hatékonyabban segíthessünk.