Bár az elmúlt években a nyugdíjpénztárak rendre jól teljesítettek, idén az első nyolc hónapban eddig az önkéntes nyugdíjpénztári alapok négyötöde mínuszban áll, és a pluszban lévő alapok közül is csak egy olyan volt, aminek a hozama meghaladta az idei inflációt – írja a Világgazdaság.

A legnagyobb hozamot a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Kockázatvállalás nevű portfóliója produkálta, 6,2 százalékkal a 3,4 százalékos infláció felett. A második az Aegon Klímaváltozás alapja lett valamivel több, mint 2 százalékos hozammal az év elejétől, a harmadik helyet a Pannónia növekedési portfóliója szerezte meg 1,86 százalékkal. A dobogósokon kívül öt alapnak sikerült pluszban kijönnie idén eddig.

A növekedési (40 százalék fölötti részvényaránnyal működtetett) alapok teljesítménye az idén jobb a többiekénél, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy bár a részvénypiac sem alakult túl jól, az állampapírokon még nagyobb veszteséget könyveltettek el az alapok. Az alacsony részvényarányt tartó vagy klasszikus alapoknál vannak eddig a legnagyobb veszteségek.

A legnagyobb hazai pénztári alap, az OTP kiegyensúlyozott portfóliója 1,25, az Allianzé 1,24 százalékot, a szintén nagynak számító Aegoné és az MKB-é 2 százaléknál is többet esett január óta.  Az idei rosszabb teljesítmény ellenére hosszabb távon jók a pénztárak hozamai:  2009 és 2017 között a vagyonkezelők 676 milliárd forintnyi pozitív hozammal növelték meg a tagok számláját.