A világ melyik városában kerül a legtöbbe egy csésze kávé? Vagy hol a legdrágább lakni? És hol lehet a leggyorsabban összegürizni a pénzt egy új iPhone-ra? Ilyen kérdésekre lehet megtalálni a választ abban az óriási adatbázisban, amelyet az UBS svájci bank állított össze a világ 77 városáról. Most, hogy szeptember 12-én este jön az új iPhone, megnéztük, mennyit kell dolgozni érte itthon, illetve a világ szerencsésebb országaiban.
A bank kutatói világszerte 75 ezer adatpontot gyűjtöttek be a városokban található árakról és bérekről. Így akinek kedve van, megnézheti, hogy mennyiért lehet rendesen felöltözni Kuala Lumpurban, mennyi szabadság jár Aucklandben, vagy hogy mennyit keres egy asztalos Bogotában.
Mi viszont egy kicsit leszűkítettük a vizsgálódásunkat, és azt néztük meg, hogyan szerepel Budapest a környékbeli fővárosokhoz és nagyobb nyugat-európai városokhoz képest abban, hogy mennyi pénzt lehet keresni, és mennyit kell elkölteni mindennapi dolgokra. Ebből kiderül, hogy Magyarország nem áll túl jól a régióban a fizetések tekintetében, de legalább nem annyira drága. Legalábbis más városokhoz képest.
A UBS egy érdekes ötlettel állt elő arra, hogy megmutassa, mekkora különbségek vannak a bérszínvonalakban a különböző városok között. A Big Mac-index mintájára (ami aszerint hasonlítja össze a vásárlóerőt, hogy hol mennyi Big Macre futja az emberek fizetéséből a különböző országokban) a UBS azt vizsgálta, hogy
hány napot kell azért dolgozni a különböző városokban, hogy összejöjjön egy iPhone X-re.
Ezt úgy nézték meg, hogy az iPhone X átlagos árát (egy ilyen telefon most Magyarországon az Apple oldala szerint 379 990 forintnál kezdődik) elosztották az ország átlagos órabérével, amelyet 15 reprezentatív szakma óradíjából átlagoltak. Így derült ki, hogy míg Zürichben átlagosan 4,7 nap alatt össze lehet keresni egy iPhone árát, addig például Kairóban ehhez több mint 4 hónapot, 133,3 napot kell dolgozni.
Mi valahol a kettő között vagyunk, a 2018-as magyar átlagos órabérekkel 49,9 nap alatt jönne össze az új villogtatnivaló.
Ezzel viszont utolsók vagyunk a régióban.
Bukarestben majdnem ugyanennyit, 49,5 napot kell dolgozni ezért, míg Zágrábban kicsit több mint 40, Prágában és Varsóban pedig kevesebb mint 35 nap alatt megvan a telefon. Ha viszont valaki Berlinben, Dublinban vagy Londonban akarja összekeresni ezt a pénzt, akkor nagyjából 11 napig kell csak gyűjtögetnie, míg Bécsben még ennél is hamarabb meglenne a pénz.
Azt, hogy a környező országok fővárosaiból Budapesten lehet a legrosszabbul keresni, az iPhone-teszten kívül az is megmutatja, ha különböző szakmák éves átlagos fizetéseit hasonlítjuk össze. Sajnos az UBS nem vásárlóerő-paritáson méri a jövedelmeket, vagyis az nem derül ki, hogy a kisebb fizetésekkel konkrétan mennyi mindent lehet mondjuk megvenni Budapesten vs. Dublinban, de azért így is beszédesek a számok.
Az UBS adatbázisa nem tartalmaz adatokat minden szakmáról, de azért elég sok területen dolgozók zsebébe lehet bekukkantani. A listából olyan szakmákat igyekeztünk kiválasztani, amelyeket eléggé érint a munkaerőhiány és a munkaerő elvándorlása, az adatok ugyanis szépen megmutatják, hogy mi is vezetett ehhez a folyamathoz. Ezek a szakács, az ápoló, az orvos (házi orvos), a buszsofőr, az építőmunkás és a bolti eladó (+1-ként pedig bedobtuk az általános iskolás tanárokat, akiket nem érint annyira az elvándorlás, viszont egyszerűen nem tudtuk kihagyni egy ilyen összehasonlításból).
A szomorú helyzet az, hogy a UBS által összegyűjtött adatok szerint egy szakmát kivéve az összesben Budapesten lehet megkeresni a legkevesebbet.
Az egyetlen kivétel a szakácsszakma, ahol Prágában valamivel kevesebb a bér. Viszont a régión belül nincsenek olyan nagy különbségek, ami azt is jelentheti, hogy az esetleg kivándorló pedig szakácsoknak vagy ápolóknak a pozsonyi, varsói és bukaresti kollégákkal kell versenyezniük mondjuk Dublinban vagy Londonban. Előbbi helyen ugyanis egy ápoló 5,7-szer, utóbbiban pedig 4,4-szer annyit kereshet, mint Budapesten.
A különbség talán az orvosoknál a legnagyobb, egy háziorvos (general practitioner), aki az UBS adatai szerint Budapesten egy évben átlagosan 13 780 dollárt, vagyis valamivel több mint 3,8 millió forintot keres, Dublinban ennek a hétszeresét, Londonban több mint nyolc és félszeresét, Berlinben majdnem a tízszeresét, Bécsben pedig több mint tizenötszörösét kereshetné meg.
Persze aki Budapest helyett Dublinban vagy Berlinben szeretne zöldségeket aprítani vagy recepteket felírni, annak a jóval nagyobb fizetéséből jóval többet is kell költenie. Ezt persze mindenki tudja, de a UBS adataiból az is látszik, hogy hol mennyivel többet, mint Budapesten. A bank egy sor árunak és szolgáltatásnak az árát összeszedte a divatcikkektől az elektronikai eszközökön és az élelmiszereken át a lakhatásig és a tömegközlekedésig.
Bár a magyar főváros az elmúlt évben a világ tíz leggyorsabban dráguló városának egyike volt, már ami a lakáspiacot illeti, Budapesten lakni még mindig olcsóbb, mint szinte bárhol a régióban. Igaz, a UBS csak az új építésű, két- és háromszobás lakások lakbérét és rezsiköltségét vette alapul, ami azért nem biztos, hogy teljesen leköveti a budapesti ingatlanpiacot, de megközelítőleg stimmelhet az összehasonlítás.
A hét kelet-közép-európai főváros közül Budapest a második legolcsóbb, Bukarestet megelőzve. Ez viszont valószínűleg nem azért van, mert a magyar főváros lett olcsóbb, hanem mert a többi lett hirtelen drágább, 2015-ben ugyanis Budapest a legdrágább város volt a környéken. Most ez a cím Ljubljanát illeti meg, ezt pedig Prága és Pozsony követi.
2018-ban a UBS adatai szerint 693 dollárba, vagyis majdnem 192 ezer forintba került átlagosan fenntartani egy, a fentebb leírtaknak megfelelő budapesti lakást. Egy hasonló lakásban lakni Párizsban több mint négyszer, Londonban 3,7-szer, Berlinben és Bécsben pedig több mint másfélszer annyiba kerül.
Egy háromfős család élelmezése viszont a környéken majdnem Budapesten kerül a legtöbbe: nálunk a UBS által számolt fogyasztási kosár havi 305 dollárba, vagyis közel 85 ezer forintba került, ez pedig a régióban csak Ljubljanában magasabb. Varsóban ugyanezért például csak 71,5 ezer forintot, Bukaresten pedig kevesebb mint 60 ezer forintot kell fizetni. Londonban ugyanez már közel 109 ezer forintba, Bécsben és Párizsban 117-118 ezerbe, Koppenhágában pedig majdnem 140 ezer forintba kerülne.
A grafikonokat Kocsis Krisztina készítette. Borítókép: London, Oxford Street. Fotó: Shutterstock.
Mennyivel keresnek többet az orvosok Bécsben, mint Prágában és mennyivel drágább egy új lakás Budapesten, mint Dublinban? Négy érdekes grafikonból kiderül, nem csoda, hogy alig marad itthon szakács, melós és ápoló.
1610 · Sep 10, 2018 10:28am Tovább a kommentekhez